Brexit – Kerekasztal-beszélgetés: senkinek nem jó a brit kilépés, de lehetnek előnyei is

Budapest – Sem Nagy-Britanniának, sem az Európai Uniónak nem lesz jó, ha a szigetország a június végi népszavazás következtében távozik a közösségből, de a kilépés közvetve előnyös is lehet az integrációnak – hangoztatták a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) rendezett csütörtöki kerekasztal-beszélgetés résztvevői.

Patyi András, az intézmény rektora azt mondta: biztos a brit kilépés, hiszen nem lehet figyelmen kívül hagyni egy érvényes népszavazáson meghozott döntést, ha a referendum csak véleménynyilvánító volt is. Ugyanakkor a Brexit a már látható, sejthető következményekkel együtt az euroszkeptikusok legfőbb fegyverének élét vette el, így az európai együttműködés megerősítésére ösztönözhet – tette hozzá.

Hozzátette: a jövőben sok múlik azon, hogy miként kezeli az unió a kialakult helyzetet. Rossz üzenetnek nevezte, hogy a brit népszavazás után csak a közösséget alapító hat állam képviselői ültek össze Brüsszelben.

Patyi András megjegyezte: a legtöbb uniós államban lehet népszavazást tartani a kilépésről, de a hatályos jogszabályok szerint sokban csak véleménynyilvánító lehet a referendum, mint amilyen a nagy-britanniai is volt.

Magyarország alaptörvénye ezzel szemben tiltja, hogy nemzetközi szerződésből, például az uniós csatlakozási dokumentumból eredő kötelezettségről határozzon a lakosság – tette hozzá.

Hangsúlyozta: “a magyar népszavazás nem szól, nem is szólhat Magyarország unióból való távozásáról.”
Andor László, Magyarország korábbi európai uniós biztosa arról beszélt: a brit gazdaság fejlődését rendszeresen a fontot leértékelő válságok szakították meg, ezért alakította ki London azt a “komfortos helyzetet”, hogy nem lépett be például az eurózónába.

Eközben élhettek a közösség kínálta előnyökkel, kihasználhatták a londoni City pénzügyi központ voltát, valamint a felsőoktatás szoros kapcsolatát a piaci szereplőkkel a kutatásban, a fejlesztésben és az innovációban – magyarázta. Hozzátette: a Brexit-népszavazás után már látszanak annak előjelei, hogy az említett két előny nehezebben lesz érvényesíthető.

Andor László hangsúlyozta: a szavazók a zömében a maradás mellett kampányoló elit ellen lázadtak fel, amikor nemet mondtak az EU-tagságra, miközben David Cameron távozó miniszterelnök “összetévesztette a társadalomlélektant a politikai marketinggel”.

Nagyon komolyan el kellene gondolkodni – elsősorban Nagy-Britanniában – azon, hogyan lehet ezeket a folyamatokat visszafordítani – jelentette ki Andor László, hozzátéve, ez “a Brexiten majd valószínűleg nem segít”, de a történtek kiválthatnak olyan sokkot, amelynek mélyebb gondolkodás a következménye.

Koller Boglárka, az egyetem Európa-tanulmányok tanszékének vezetője arról beszélt: egy válás sosem jó, de az uniós tagság nem szerelemházasság volt, hanem az elitek megállapodásának eredménye.

Tálas Péter, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont igazgatója szerint mára jól látható, hogy a Brexit-pártiaknak győzelmük esetére nem volt társadalmi-gazdasági programjuk. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy “Nagy-Britannia mindig is félszívvel volt az Európai Unióban”, és azon dolgozott, hogy saját maga számára csikarjon ki minél több előnyt.

– MTI –








hirdetés