Jegyzet: Frissítési parancs

Szívesen visszanézném egy kandi kamerás felvételről, vajon mennyit „bénáztam” tanulóvezetőként annak idején, amikor immár élesben, a forgalomban kellett vezetnem a T-betűs autót. Bár még csak 10 éve történt, megfakultak az emlékek. A nagy baj, hogy nemcsak ezek, hanem azok az ismeretek is, amelyeket elsősegélynyújtásból vagy éppen vezetéselméletből tanultam a vizsgákra - Palicz István jegyzete.

Ez nem jelenti azt, hogy ne tudnék ellátni egy sebet, vagy, hogy minden KRESZ tábla ismeretlen ismerősként köszönne vissza rám, de a stabil oldalfekvésen talán már elhasalnék, és bevallom, olykor egy-egy közlekedési szitu is feladja a leckét.

„Ha így van, vedd a fáradtságot, öregem, nézz utána a tanultaknak, és persze az új szabályoknak is!” – mondhatnák jogosan. De valljuk be őszintén, mennyi autós tette ezt meg az elmúlt évtizedekben, amióta jogsija van? Nem tesszük, mert túl elfoglaltak vagy egyszerűen csak felelőtlenek vagyunk. Ráadásul nem is kötelező. Na pont ez a bibi!

Ha a jogosítvány-megújítás 5–10 évenkénti adminisztrációs aktusa kiegészülne egy kötelező szellemi tudáspróbával is, valamennyi gépjárművezető komolyan venné az ismeretfrissítést, és nem történne annyi baleset az utakon.

- Palicz István -