Csak a bajnokok életét keserítik meg
Dancs Béla
Tuzséron aligha bánnák, ha rendre valamelyik korábbi bajnokcsapat lenne a hazai ellenfelük az NB III. Tisza-csoportjában. Ősszel – a baktalórántházi 0–8-at követően… – a 2011-es első helyezett Nagyecsed ellen állították vissza a csapat renoméját (2–0), a legutóbbi fordulóban pedig – a baktaiakhoz hasonlóan fájó sárospataki 0–3, no meg az első négy tavaszi meccsen beszedett 21 gól után… – a 2010-ben megkoronázott Kemecsét győzte le 4–2-re az enyhén szólva hektikusan teljesítő társaság. Sőt, a 2009-es bajnok skalpja is az övre került, hiszen ősszel Hajdúböszörményben is nyerni tudott a Tisza-parti alakulat.
A teljes bajnoki évben a váratlan(ul nagy) vereségek és a ritka győzelmek között mazsolázgató (döntetlent tudniillik még egyszer sem játszó) csapat a három pont birtokában elmozdult a kieső helyekről, de hogy meg is őrizze jelenlegi tizenharmadik pozícióját, ahhoz nem ártana kiegyensúlyozottabban szerepelnie. Így látja ezt a szombaton szabadrúgásból betaláló védő, Dancs Béla is.
Sok múlik az öregeken
– Végre kijött a lépés, és mi szereztük, nem pedig kaptuk a gólt a meccs elején – mondta a győztes receptről a tuzséri csapatkapitány. – Ráadásul hamar növeltük az előnyt, a kemecsei szépítést követően pedig időnk sem volt megijedni, mert nyomban újra két gól lett közte. A jelek szerint jobb csapatok ellen jobban tudunk játszani, bár előfordult már velünk ennek az ellenkezője is. Nem ártana, ha az alsóházi rangadókon is javítanánk, mert ezen a téren akad restanciánk, főleg, hogy a sárospataki meccsünk is balul sült el. Vasárnap Kótajba látogatunk, ahol visszavághatunk az őszi vereségért, de ez már csak a pálya talaja és a hazai csapatnál bekövetkezett edzőcsere miatt sem lesz könnyű.
Dancs Béla sok mindent, így a Fradi elleni meccsekkel fűszerezett, két évig tartó NB II-es szereplést is megélt már a tuzsériakkal, ahol egyre alacsonyabbra kerül a léc. Mi ennek az oka?
– Elsősorban az, hogy az utóbbi években teljesen kicserélődött a csapat, a magasabb osztályt is megjárt játékosok közül már csak mi, öregek maradtunk, akik vagy közel járunk már a negyvenhez vagy be is töltötték azt – így Dancs Béla, még a negyedik ikszen innen. – Az a fő gond, hogy nincs aki levegye rólunk a mezt, és ahelyett, hogy a korláton kívül szotyolázgatva figyelnénk a meccseket vagy csak epizódszerepeket vállalva lépnénk pályára, rajtunk áll a csapat sikeressége. Sajnos, a fiatalok sporthoz való viszonyulása sem olyan már, mint a mi időnkben. De ezen kár keseregni, a jelenlegi kerettel kell valahogy kiharcolnunk a bentmaradást.
Jó hír a tuzsériaknak, hogy a legközelebbi hazai meccsükön, ha nem is NB III-as bajnok, de az arra a címre hajtó Várda SE lesz a vendégük…
- Bodnár Tibor -
