Csak másolat, de feltették rá a koronát

Ilyen koronamásolatokkal gyakran találkozni kiemelt ünnepi eseményeken
Ilyen koronamásolatokkal gyakran találkozni kiemelt ünnepi eseményeken - © Fotó: Racskó Tibor
Budapest, Nyíregyháza – Bár nem minden arany, ami fénylik, a Nyíregyházán öntött ereklyemásolat ténylegesen „aranyos”.

– Londonban járva lettem tanúja annak, hogy az utcákon számtalan helyen árusítják az angol koronák mását. A többes szám arra utal, hogy a briteknek legalább nyolcféle koronája ismert, ide értve az állami, a császári és a hercegi koronákat is. Nekünk magyaroknak csak egyetlen ilyen, Szent István királyunkhoz kötődő koronázási jelvényünk van, ám mivel a mi szívünknek nagyon kedves, elhatároztuk, másolatokat készítünk róla – mondta el lapunknak Németh László, a Tradíció Manufaktúra Kft. ügyvezetője.

A Szent Korona-eszmével messzemenőkig azonosulni tudok.” Martinovszky István

Olvasóink bizonyára emlékeznek még: november végén írtunk arról, hogy határon átnyúló múzeumi összefogással létrejött egy új, Kárpátalja történetét bemutató állandó, interaktív kiállítás Ungváron, s a megvalósítás szakmai vezetését a nyíregyházi Jósa András Múzeumra bízták. A tárlat egyik éke lett a magyar Szent Korona hű mása is, amiről érdekes információk kerültek napvilágra. Így jutottunk el az elsősorban kutatásfejlesztéssel foglalkozó fővárosi céghez, akikről kiderült, hogy a különleges ajándéktárgyat egyharmados kicsinyítésben és az eredetivel megegyező méretben is készítik, s nem valamiféle bazári holmiról, hanem gyönyörű, sőt értékes ereklyemásolatról van szó.

Komoly értéket képvisel

– Az eredeti Magyar Szent Korona színaranyból készült, a mienk viszont bronzból, amit 24 karátos arannyal futtatunk be, s féldrágakövekkel díszítünk. Ha mi is színaranyból állítanánk elő, közel 30 millió forintba kerülne. Így viszont a kisebb változat 80 ezer, a nagyobb pedig 130 ezer forint. A drágábbik változaton édesvízi gyöngyöket találunk, a nagyobb ékköveket pedig egyenként kiöntött, gondosan megmunkált, csiszolt üveggel pótoljuk. A nyíregyházi múzeum igazgatója „fölmatricázott” koronáról beszélt, de ez a kifejezés csak némi magyarázat mellett fedi a valóságot. Itt ugyanis nem holmi levonóra kell gondolni. Mint tudjuk, nyolc rekeszzománcképet találunk a Magyar Szent Koronán, ezeket mi valóban egy helyettesítő elemmel, egy speciális, reparáló anyaggal kitöltött, dombornyomatú, 3 dimenziós matricával helyettesítjük. Első ránézésre megszólalásig hasonlítanak az eredeti zománcképekhez. Persze, ha a megrendelő azt kéri, elkészítjük a replikát tűzzománccal is, de ez jelentősen megdrágítja az árát, s így már 3 millió forintot kérünk el egyetlen darabért – sorolta a paramétereket az igazgató.

Mindenfelé a világban

A gyártáshoz természetesen minden szükséges engedélyt megszereztek, az egyetlen kitétel az volt, hogy minden másolat ugyanazzal az igényességgel készüljön. Ma már legalább 2000 darab van belőle szerte a világban, a drágábbakat magánszemélyek rendelték, de van egy a köztársasági elnök, egy másik az országgyűlés elnökének a birtokában, s vittek belőle ajándékba nemzetközi sporteseményre, így például a NATO katonai sakkversenyére is. A megfelelő minőséget személyesen Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke felügyelte. Megtudtuk azt is, hogy az ajándéktárgy fejlesztése legalább négy évet vett igénybe, ma már elegáns kivitelben.

Három központú mestermunka

– Az idén már 1500 darababot eladtunk belőle, s tervezzük a többi koronázási ékszer, a jogar és az országalma másának az elkészítését is – tette hozzá az elmondottakhoz Németh László, aki volt katonaként a várakért és a fegyverekért rajong, s nem véletlen, hogy különféle fegyverreplikákból is számtalan különlegességet őrizget otthonában. Végezetül elárulta: az aranyozást Budapesten végzik, a dizájn kialakítása a szegedi Rédai Olga iparművész munkája, több szóba jöhető szakember közül a leglelkesebb öntőmestert pedig Nyíregyházán találták meg. Ez a nyugdíjas, a bronzzal remekül bánni tudó mérnökember nem más, mint Martinovszky István, akit sokan bizonyára a Dongó Zenekar egyik hangaszereseként, tárogatósként ismernek.

Matyasovszki József


Nem volt könnyű a tökéletes öntőmintát kifejleszteni

Nem ismeretlen a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vasasok körében Martinovszky István, azt viszont már bizonyára csak kevesen tudják róla, hogy korábban egy saját kis öntőműhelye is volt, bár egy ideje a MIKÓ-FÉM Kft. fogadta be magához. Amikor szóba elegyedünk, mindjárt némi pontosítással kezdte: – Nem ötvős vagyok, hanem fémöntő, ugyanis nem aranyból vagy ezüstből készült ékszereket készítek, s a mi koronamásolatunk anyaga tulajdonképpen sárgaréz.

Egyébként minden nyelven bronznak hívják a sárgarezet, kivéve magyarul, mi így különböztetjük meg a negyven százalékban horganyt tartalmazó rezet a többitől – sorolta. Kiderült, hogy tulajdonképpen már 1985-től másodállású kisiparos, s a csillárokkal, gépalkatrészekkel és temetkezési tárgyakkal együtt különféle fémtárgyakat is készít. – Az első kicsinyített koronákhoz a megfelelően arányosított méreteket még az interneten megtalálható adatokból, és a koronafelvételekről „leolvashatókból” próbáltam kikalkulálni, később a kazánkirály Morvai Ferenc szponzorált egy fontos szakmai kiadványt az eredeti Szent Koronáról, s abban a könyvben nem csak a pontos paramétereket, de még a készítéséhez szükséges ötvösműhely jellemzőit is aprólékosan leírták. Ezekből aztán kifejlesztettem a szükséges öntőmintát, s megterveztem a több munkafázishoz szükséges technológiáját.

Nem volt könnyű, több tucat próbadarab után sikerült végül egy darabból, szennyeződésmentesen és tökéletes minőségben kiönteni ennek a különleges ereklyének a hű mását – mondta el, azt se rejtve véka alá, hogy a Szent Korona-eszmével, a Szent Korona-tannal is messzemenőkig azonosulni tud. Ráadásul államiságunk szent jelképét közelről is láthatta, s egy másolata a kisebbikből neki is van.








hirdetés