Csáky Pál: magyar képviselők deklarációt készítenek elő a kisebbségek támogatása érdekében

Brüsszel – Magyarországi és külhoni magyar európai parlamenti (EP) képviselők Brüsszeli deklaráció nevű dokumentumot készítenek elő az európai kisebbségek ügyének hosszú távú, uniós szintű támogatása érdekében – közölte Csáky Pál Brüsszelben az MTI-nek adott nyilatkozatában szerdán.

A szlovákiai Magyar Közösség Pártjának (MKP) európai parlamenti képviselője elmondta, a magyar képviselőkkel folytatott szerdai megbeszélésen tárgyalt Brüsszeli deklaráció ajánlásokat fogalmazna meg a jövőre megalakuló új összetételű Európai Parlament és Európai Bizottság számára, valamint az EP kisebbségi munkacsoportjának elvárásait rögzítené a kisebbségek kérdésének rendezése ügyében.

Azt kívánja bemutatni a következő uniós intézmények tagjainak, hogy a kisebbségi munkacsoport komoly kérdésekkel foglalkozik, olyanokkal, amelyek akár több mint egymillió európai állampolgár támogatását élvezik.

Mint elmondta, a mostani összetételű Európai Bizottság nem akar foglalkozni a kisebbségek kérdésével, a 2019-es választások miatt a következő bizottság pedig leghamarabb 14 hónap múlva ülhet össze. A kezdeményezés ezt a kieső időt próbálja értékessé tenni a kisebbségi ügyek számára. A dokumentumot az EP kisebbségi munkacsoportja májusban fogadhatja el Strasbourgban – tette hozzá.

Csáky Pál kiemelte, az EP tavasszal lejáró ötéves mandátuma alatt a munkacsoport tagjai komolyabb előrelépést tudtak elérni az európai kisebbségvédelem területén, mint előtte. A parlament határozattervezetet és kezdeményezéseket fogadott el, amelyek között a legnagyobb jelentőségű a Minority Safepack nevű kezdeményezés volt több mint egymillió támogató aláírással azzal a céllal, hogy az Európai Unió szabályozza az európai nemzeti kisebbségek kérdését.

Szili Katalin miniszterelnöki megbízott beszédében előremutatónak nevezte, hogy a kezdeményezés konkrét, tartalmi javaslatokat kíván tartalmazni a kívánságok gyűjteményének megalkotása helyett. Fontosnak nevezte, hogy komplex kisebbségi joganyag készüljön, amely akár szankciókkal is rendelkezik. A dokumentumban szerepelnie kell annak is, hogy mindenkinek joga van a félelem nélküli életre – vélekedett.

“A következő Európai Bizottságtól követelni kell azt is, hogy legyen az őshonos nemzeti kisebbségekért felelős uniós biztos” – mondta.

Szili Katalin kijelentette: lehetetlen, hogy az Európai Bizottság nem tesz semmit, az Európai Parlament Magyarországot bíráló jelentést fogad el akkor, amikor vannak olyanok Európában, akiknek veréstől kell félniük magyarságuk miatt.

Gál Kinga fideszes EP-képviselő előadásában elmondta, folyamatos odafigyelést és energia befektetést igényel az EP kisebbségi munkacsoportja munkájának szervezése.

“Hiszem, hogy megéri, hiszen úgy a magyar kisebbségi közösségek, mint Európa egyéb hagyományos nyelvi és nemzeti közösségeinek problémái is láthatóbbá válnak” – közölte.

Tájékoztatása szerint a munkacsoport üléseinek közel fele foglalkozott a határon túli magyar közösségek aktuális problémáival, valamint idén két, a hagyományos kisebbségek védelmét célzó parlamenti határozat is született. Arra hívta fel a figyelmet, hogy nem csak az EP szintjén sikerült jobban láttatni a kisebbségi kérdéseket. A Minority Safepack kezdeményezés megmutatta, hogy az európai köztudatban is erőteljesebben jelennek meg ezek a kérdések – húzta alá.

Gál Kinga reményét fejezte ki, hogy a jövő ősztől új mandátummal rendelkező Európai Bizottság komolyan veszi majd a több mint egymillió állampolgár által támogatott kezdeményezést.

– MTI –

Címkék: , , ,







hirdetés