Csali-kulcsok

Akt.:
Csali-kulcsok
© illusztráció
Európai uniós szakértői becslés alapján az elcsalt áfa nagysága miatt a magyar államháztartás vesztesége 2013-as adatokon számítva nagyjából 1100 milliárd forint, ami nagyságrendileg megegyezik az elmúlt hetekben napvilágot látott NAV-os botrányban is szereplő összeggel – Galambos Béla jegyzete.

A tanulmányból azért az is kiderül, hogy az áfacsalás nem kizárólag magyar jelenség, hogy ne mondjam hungarikum.

Bár a magyar adat – az áfacsalók évente GDP arányosan 3,7 százalékkal rövidítik meg a büdzsét – jóval fölül múlja a 2,1 százalékos uniós átlagot, nem állítható, hogy itt a legrosszabb a helyzet. A rangsort vezető Romániában például a mienknek több mint duplája ez az arány, de meghaladja a 4 százalékot a letteknél, litvánoknál és a görögöknél is. A lengyel és a bolgár államháztartás viszont feleannyit sem veszít az áfacsalókon, mint a magyar, nem beszélve mondjuk a svéd, ír, vagy holland államról, ahol a GDP egy százalékát sem éri el az ügyeskedők által okozott kár.

Fokozhatná aggodalmainkat, hogy a 2011-ig tartó, egy évtizedre kiterjedő vizsgálati periódus vége felé, a 2008-as gazdasági válságot követően folyamatosan nőtt a visegrádi államok közt hazánkban is az ügyeskedők nyeresége, vagyis a költségvetéstől elorzott áfa nagysága.

Bár vannak tőlünk nagyobb áfacsaló paradicsomok is errefelé, ez nem adhat felmentést az ellenőrzések fokozása alól. Ugyanakkor a generális megoldás – csalókat nem csábító, alacsony áfakulcs uniós bevezetése – Brüsszel kezében van.








hirdetés