Maszkban, kesztyűben indult az idei érettségi

Fokozott óvintézkedések mellett kezdődött el hétfőn az érettségi.

Fotó: Pusztai Sándor

Több mint 84 ezer diák kezdte meg hétfőn az érettségi vizsgáját olyan körülmények között, amire még nem volt példa: vizsga közben egy teremben legfeljebb tíz végzős tartózkodhatott, a termek és a folyosók ajtajait végig nyitva kellett tartani a szellőzés miatt.

A tanárok maszkot és gumikesztyűt viseltek, és a korábbi gyakorlattal ellentétben a megírt dolgozatokat nem kezdték el azonnal kijavítani: járványügyi megfontolásból egy napig karanténba teszik azokat, mielőtt a tanárok elkezdenék az ellenőrzésüket. A magyar írásbeliről a diákok és a pedagógusok is azt mondták, könnyebb volt, mint amire számítottak.

Megkönnyebbült sóhaj, derűs arc

Az iskola portájánál adagolós fertőtlenítőszer és a megyei vöröskereszttől kapott szájmaszkok, az aulában az érettségizőknek sok sikert kívánó, négylevelűlóhere-illusztrációkkal díszített tábla fogadta a vizsgázókat hétfőn reggel a Nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégiumban. Az írásbelizők tekintélyes része nem használta ki a 9-től 13 óráig tartó időkeretet, a déli harangszó után már megkönnyebbült sóhajjal, derűs arccal léptek ki az intézmény kapuján.

Hálásak és felkészültek

– Szerintem jól, már-már könnyen teljesíthető volt a két feladatlap, igaz, a döntéshozók helyében én több időt adnék az első, és kevesebbet a második megoldására. A szövegalkotási feladatnál az érvelést választottam, majd a novellaelemzés mellett döntöttem.

Úgy érzem, mind tartalmilag, mind terjedelmileg sikerült jól teljesítenem – mesélte Rabatin Hanna, majd hozzátette: nem stresszelt a magyar írásbelitől, miként a keddi matematika miatt sem fog, ezeken kívül emelt szintű biológia- és a történelemvizsga vár még rá.

Horányi Boglárka szintén kellemesen csalódott – Meglepett, mennyire egyszerű, aránylag rövid idő alatt teljesíthető feladatokat kaptunk a magyar nyelv és irodalomból. A második résznél novellát értelmeztem, barátságosabbnak tűnt, mint a vers-összehasonlítás.

A szövegértési részben volt néhány kacifántos kérdés, de kellő felkészültséggel és figyelemmel azok a feladatok is teljesíthetőek voltak.

A tanárainktól az évek során kiváló alapokat kaptunk, a tantárgyakból és lelkileg is jól felkészítettek minket, ezért nagyon hálásak vagyunk nekik, és egyik vizsgatárgytól sem félünk különösebben – összegzett Bogi.

Sírva nevetős hangulat

Nagy Fruzsina széles mosollyal adta be a magyarérettségi feladatsorát, s minden oka megvolt az örömre, ugyanis a felkészülés során tökéletesen ráérzett arra, milyen kérdések várhatnak rá.

– Eleinte kicsit sírva nevetős volt a hangulat, hiszen már az iskola bejáratánál kötelező volt a kézfertőtlenítés, és aláírtunk egy papírt, hogy átvettük a maszkot, amit végig viselnünk is kellett.

Amikor elképzeli az ember eddigi élete legnagyobb vizsgáját, nem ez a kép lebeg a szeme előtt…

De persze nekünk is nagyon fontos a saját és a társaink, tanáraink egészsége, úgyhogy senki nem csinált ebből problémát.

A szövegértés egyértelmű volt, közérthető szöveget kaptunk, a kérdések sem voltak csavarosan megfogalmazva. A szövegalkotási feladatot kifejezetten könnyűnek éreztem. A sport és a testnevelés populáris téma, ráadásul a nyelvvizsgákon is tétel, így nem volt nehéz felsorakoztatni mellette és ellene öt érvet – árulta el a nagykállói Korányi-gimnázium végzőse, aki az érettségi második részében az összehasonlító elemzést választotta.

– Hétvégén sokat gondolkodtam azon, melyik két vers összehasonlítását kérhetik. Eszembe jutott, hogy az elidegenedésről írtak most kifejezetten aktuálisak, sok vers született ebben a témában többek között Arany János és Tóth Árpád tollából is.

Amikor megláttam, hogy pont ez a két költő szerepel a feladatban, nem hittem a szememnek – jegyezte meg nevetve Fruzsi, aki abban bízik, hogy a többi tantárgyból is szerencséje lesz, így gond nélkül bekerül a vágyott egyetemre.

Testhezálló feladatok

– Leküzdhető volt az idei magyarérettségi, és különösebb meglepetést sem okozott – összegezte a tapasztalatokat a nap második felében Pál Andrea, a Krúdy Gyula Gimnázium magyar–történelem szakos tanára. Mint elmondta, az első részben egy könnyen „fogyasztható” 1973-as tanulmányrészletet kaptak a tanulók a könyv történetéről, érthető, bekezdésekhez rendelt kérdésekkel megtűzdelve.

– Barátságosnak titulálták a diákjaim is, az egyetlen nehézséget legfeljebb a lassabban olvasóknak a szöveg hossza jelenthette, illetve többet kellett írni, hiszen a megszokott bekarikázós feladatok az idén elmaradtak. A második rész ugyancsak testhezállónak bizonyult, hiszen az érveléssel, amelyben a verseny- és a szabadidősport közötti különbségeket kellett ütköztetni, azok is jól elboldogultak, akik nem heti öt órában járnak tornára.

Úgy láttam, a diákok – mivel benne élnek – zömében ezt választották a hivatalos levél helyett, amiben a formai hiányosságok akár komoly pontvesztéssel is járhatnak. Az én osztályomból is csupán egyetlen tanuló döntött az alternatív és szerintem szintén nem nehéz feladat mellett, amelyben programot kellett tervezni fogyatékkal élőknek, majd hivatalos levélben tájékoztatni az igazgatót – magyarázta a tanárnő.

– Ami pedig a műelemzést illeti, Fekete István ugyan nem gimnáziumi anyag, általános iskolában találkozhattak vele, a Tolvaj című novellája a maga mesés, gyermeki világával jól feldolgozható alapanyag. Itt a felnőtté válás folyamatát, a gyermeki és a felnőtt nézőpont különbségét kellett megragadni.

Persze azok sem jártak rosszul, akik Arany János Kertben című versét hasonlították össze Tóth Árpád Lélektől lélekig című létösszegző versével. Egyikük sem ismeretlen, sőt kötelező tananyag – vettük végig a feladatokat Pál Andreával.

– Megható és sokatmondó viszont, amit egy diákom írt, és jól jellemzi a mostani helyzetet: „Nagyon tetszett a magyarérettségi, jó volt a hangulat. Összességében nagyon jól éreztem magam, mert jó volt újra visszamenni a Krúdyba.”