Cserbenhagyva, segítséget elmulasztva – Egyre több az ilyen ügy a bíróságon

Akt.:
Cserbenhagyva, segítséget elmulasztva – Egyre több az ilyen ügy a bíróságon
© Illusztráció
Szabolcs-Szatmár-Bereg – Az elvárható segítséget nyújtva elkerülhető lenne több tragédia.

Az utóbbi időben több olyan ügyben emelt vádat az ügyészség, és hozott ítéletet a bíróság, amelyben a vádlott nem nyújtott tőle elvárható segítséget. Vannak különleges helyzetek.

Megelőzhető lett volna

– Alig egy éve volt jogosítványa annak a vádlottnak, aki tavaly augusztus elején éjszaka Kisar irányából Fehérgyarmat felé közlekedett gépkocsijával, amikor észrevette, hogy az úttesten keresztben fekszik egy férfi. Lassított, kikerülte a férfit, a rendőrséget nem tudta értesíteni, mert a készüléke nem működött – ismertette a Nyíregyházi Járási és Nyomozó Ügyészség vádiratának lényegét dr. Szi-lágyi László. – Ekkor a sofőr ahelyett, hogy megállt volna, továbbhajtott a Fehérgyarmati Rendőrkapitányságra, s bejelentést tett. A rendőrök a helyszínre indultak, azonban addigra egy szabályosan közlekedő gépkocsi az úttesten fekvő sértetten fékezés nélkül áthajtott, mivel egy szembejövő autó világítása miatt nem látta a férfit. A közepes mértékben ittas férfi életét vesztette – folytatta a megyei főügyészség sajtószóvivője.

A vádirat kitér arra is, hogy a baleset megelőzhető lett volna, ha a vádlott nem hagyja magára az úttesten fekvő embert, hanem megáll, és megpróbál segítséget kérni például az arra haladóktól, de legalább megkérdezi a sértettől, hogy mi történt vele, és biztonságos helyre viszi. Az ügyész segítségnyújtás elmulasztásának bűntettével vádolja a vádlottat, akivel szemben a Fehérgyarmati Járásbíróság fog ítéletet hozni. Vizsgálták azt is, hogy a sértetten áthajtó gépkocsivezető követett-e el bűncselekményt. Megállapították, hogy minden közlekedési szabályt betartott, az adott körülmények között nem láthatta az úttesten fekvő sértettet, felelősség nem terheli.

Megijedt, nem mert megállni

– A törvény egyértelműen fogalmaz – említette a sajtószóvivő –, segítségnyújtás elmulasztásának bűntettét az követi el, aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült, vagy olyan személynek, akinek az élete, testi épsége közvetlen veszélyben van. Ezért két évig terjedő szabadságvesztés szabható ki, de ha a segítségnyújtás elmulasztása halált okoz, és a sértett élete a segítségnyújtással megmenthető lett volna, akkor három év szabadságvesztés szabható ki. Végül, ha magát a veszélyhelyzetet az elkövető idézte elő, akkor öt év szabadságvesztéssel büntethető. Ez a bűncselekmény jellemzően a közlekedési baleseteknél fordul elő, ha a balesetet okozó vétkes fél úgy hagyja el a helyszínt, hogy tisztában van azzal, a balesetben más vagy mások megsérültek.

– Ebben az esetben a sértett valóban nem azért feküdt az úttesten, mert balesetet szenvedett, de ha éjjel egy mozdulatlan személy fekszik a közúton, akkor az élete, a testi épsége közvetlenül veszélyben van, mert bárki elgázolhatja – hangsúlyozta dr. Szilágyi László, hozzátéve: aki észleli az ilyen személyt, az köteles segítséget nyújtani.

Megtudtuk azt is, a vádlott azzal védekezett, csak egy éve van jogosítványa, és az úton fekvő sértettet látva annyira megijedt, hogy nem mert a gépkocsijával megállni, sőt azt sem tudta, mit kell az ilyen helyzetben tenni…

– Ilyen, ehhez hasonló helyzetben a legalapvetőbb, mindenkitől megkövetelhető magatartás, ha meggyőződik arról, hogy a sérült vagy veszélyben lévő ember segítségre szorul-e, és a segítségét késlekedés nélkül felajánlja – nyomatékosította a főügyészség sajtószóvivője. – Ha a sérült személy öntudatlan állapotban van, haladéktalanul gondoskodni kell az orvosi ellátásról, és fontos, hogy a segítség megérkezéséig nem szabad elhagyni a helyszínt.

Van sértett, van sérült

– Cserbenhagyás és segítségnyújtás elmulasztásának vétsége, illetve bűntette miatt a Nyíregyházi Járásbíróságon, illetve törvényszéken tíz ügy fejeződött be jogerősen 2017-ben, mely 15 vádlott büntetőjogi felelősségéről döntött – az adatokat már dr. Toma Attila osztotta meg lapunkkal. A Nyíregyházi Törvényszék sajtószóvivője hozzátette: a büntetések jellemzően pénzbüntetések voltak. Súlyosabb ügyekben előfordult a végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés, s sok esetben szabtak ki járművezetéstől eltiltás mellékbüntetést is.

– Amit a köznyelv cserbenhagyásnak gondol, az a büntetőjog területén legtöbbször segítségnyújtás elmulasztását jelenti. Leegyszerűsítve a két cselekmény között az a különbség, hogy míg a cserbenhagyásnál nem sérül meg senki, addig a segítségnyújtás elmulasztásánál a cselekménynek van sértettje, sérültje. Az előbbi csak közlekedési balesethez kapcsolódik, az utóbbi nem csak ahhoz – mutatott rá egy lényeges különbségre dr. Toma Attila, majd a törvényt idézte: cserbenhagyás vétségét az a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője követi el, aki a baleset helyszínén nem áll meg, illetve onnan anélkül távozik el, hogy meggyőződne arról, valaki megsérült-e, segítségnyújtásra szorul-e.

– A segítségnyújtás elmulasztása nem feltétlenül közlekedési bűncselekmény, az egy általános emberi magatartást, kötelezettséget ír elő, s ott kapcsolódik a közlekedési esetekhez, ha az elkövető idézi elő azt a veszélyhelyzetet, amely miatt megsérül valaki. Ezért nem cserbenhagyásnak, hanem segítségnyújtás elmulasztásának minősült az az eset is, amikor az elkövetők az autópályán hagyták a társukat, akit később halára gázolt egy másik autó – utalt vissza az első oldalon is olvasható ügyre a törvényszék sajtószóvivője.

Akár a saját élete kockáztatásával is?

Jogos kérdés, hogy mikor várható el bárkitől is a segítségnyújtás? – Ezt mindig az adott ügyben vizsgálja a bíróság – válaszolta dr. Szilágyi László.

– Például, nem várható el a segítségnyújtás attól, aki a balesetben maga is súlyosan megsérült, vagy éppen a segítségnyújtással veszélyeztetné a saját életét. Konkrét ügyben mondta ki a bíróság, hogy hiába rendelkezik kiváló úszóképességgel, sőt vízimentési gyakorlattal is a vádlott, akkor sem köteles a 4 C-fokos vízbe beugrani védőfelszerelés nélkül és a fuldoklót kimenteni. De ugyanígy nem kötelezhető senki arra, hogy a lángoló gépkocsiból a saját élete kockáztatásával mentse ki a sérültet.

A bíróság figyelemmel van arra is, hogy mi várható el a segítségnyújtás terén egy jó fizikai állapotban lévő fiatalembertől, vagy egy idős, nehezen mozgó személytől. Ahogy azt is vizsgálja minden ilyen ügyben a hatóság, hogy milyen szakismeretekkel rendelkezett a konkrét segítségnyújtással kapcsolatban az elkövető.

KM








hirdetés