Csokival „édesebb” a vadászat

Csoma Erik Géza és a hűséges társ, Csoki
Csoma Erik Géza és a hűséges társ, Csoki - © Fotó: magánarchívum
Laskod – Kölyökként került a gazdájához, s ma már a vadászatokon nélkülözhetetlen társ.

Alig töltötte be három évvel ezelőtt a 18. születésnapját a Laskodon élő Csoma Erik Géza, már vizsgázott is a vadászat elméleti és gyakorlati ismereteiből. Hogy miért volt erre oly nagyon szükség? Erről így vallott érdeklődésünkre a fiatalember:

Az édesapa nyomdokain

– Beleszülettem a vadászatba, hiszen édesapámnak ez a hobbija immár tizenhét éve. Gyakran elkísértem a vadászatokra, megtanultam tőle a legfontosabb ismereteket, megtanított a nyomok olvasására. Gyakran elkísértem a társas vadászatokra, de kiültem vele sokszor a lesre is. Mindezek után természetes volt a számomra, hogy az előírt életkor betöltése után megszerezzem a vadászvizsgát.

– A muflon kivételével a vadászterületünkön valamennyi elejthető vad megtalálható, de az igazi kedvencünk a vaddisznó. A vizsga megszerzése óta ejtettem már el vaddisznót, őzbakot és sutát, nyulat, fácánt, rókát, borzot és szajkót. Külföldi vadászaton egyszer vettem részt: Szlovákiában rendeztek vaddisznóhajtást, ahol még nem vadász, csupán hajtó voltam.
Milyen vajon a hangulata egy vaddisznóhajtásnak?

– Különleges hangulata van, hiszen csahol a sok kutya, dobban a föld a vadak rohanásakor, s hallani a lihegésüket. Éppen ezért egy kicsit félelmetes is. Olykor-olykor előfordul, hogy a vad visszafordul a hajtók felé. Olyankor a köztünk lévő vadász ejti el, vagy átrohan a hajtók között. Kiabálunk, kérdezzük egymást, hogy ki mit lát. Katonai szigorúsággal tartani kell a sort, hogy megelőzzük a baleseteket. Arra is volt már példa egyébként, hogy apróvad hajtásakor a nádasban felzavartuk az ott meghúzódó vaddisznót. A kutyám hátsó lábán van egy maradandó sérülés, összeverekedett egyszer egy vaddisznóval, s bizony egyik sem hagyta magát.

Hihetetlen akaraterő

Ez a kutya nem más, mint Csoki, a német vizsla. Három évvel ezelőtt kölyökként került Erikhez, aki a betanítása érdekében sokat olvasott, valamint a kékcsei tenyésztőtől is sok jó tanácsot kapott.

– Nagyon régóta szerettem volna egy német vizslát, akkor még szó sem volt a vadászvizsgámról. Egy ismerősömnek annyira okos volt a kutyája, ha elaludt, a kutya kivette az első ruhát a szekrényből, s elkezdett ugatni, hogy öltözzön fel. Akkor határoztam el, hogy nekem is kell egy ilyen társ. Sokat foglalkoztam Csokival, s amikor úgy láttam, hogy megérett rá, elvittem vadászati alkalmassági vizsgára. Ma már a hajtóvadászatoknál nélkülözhetetlen társam. Az egyik vadászaton mindenki megcsodálta, ugyanis több száz méterről úgy hozott vissza egy nyulat, hogy egyszer sem tette le. Hihetetlen akaraterő rejtőzik benne. Jó orra van, de még az utánkeresésben van mit fejlődnie, egy komolysági szintet el kell érnie, mivel hamarabb akarja megtalálni a vadat, mint a gazda.

Dolgozik és még tanul is

A mindennapi munkától függ, hogy milyen gyakran megy ki a határba vadászpuskájával Erik, aki a Nyírtassi Vadásztársaság tagja. Egyrészt ugyanis aktívan kiveszi a részét a család mezőgazdasági vállalkozásából, másrészt pedig a tankönyveket is kézbe kell vennie, mivel levelező tagozaton mezőgazdasági mérnöknek tanul.

KM-MML

Címkék: , ,







hirdetés