Csókot, s CSOK-ot!

Csókot, s CSOK-ot!
© Illusztráció: getty images
Csókszor CSOK ez a végzetem, szerelem a négyzeten – dúdolgatta hősünk munkahelyéről hazafelé menet. A feje még zúgott a hirtelen eldarált tanácsoktól, amikkel a frissen csatasorba állt népesedési biztos látta el a céges kollektívát. Tarnavölgyi Gergely jegyzete.

– Ideje belehúznunk, ha igénybe akarjuk venni a milliókat – mantrázta a devizahitellel terhelt autójának volánjánál ülve, miközben sokadjára tette meg a munkahelye és a másfél szobás lakótelepi lakása közti távolságot. Ahogy hazaért, indult is a mókuskerék. A felesége nekilátott a vacsora elkészítésének, ő pedig leült játszani a másfél éves kisfiukkal. Az asszonyból áradt is a szó: a gyerek rengeteget hisztizett, nem akart aludni, alig evett valamit, és egyébként is, hetek óta nem tud kimozdulni sehová, mert a kicsi azonnal megfázik. A férfi nem is figyelt rá. – Szeretnél testvérkéket? – cirógatta meg kedvesen kisfiát. Költői kérdésére választ persze nem várt. Hősünk lelki szemei előtt már látta, ahogy végre egy nagyobb lakásba költöznek, ahol nem kell többé a szomszéd veszekedését hallgatniuk, vagy a felettük lakó fiatal pár házibulijaihoz asszisztálniuk.

Kisvártatva asztalhoz ült a család, majd elfogyasztották szerény vacsorájukat. Megfürdették a gyereket, s míg az asszony a kisfiút altatta, a férfi felidézte a népesedési biztos aprólékos, minden részletre kiterjedő útmutatását. Hősünk tudta: nem hibázhat. Az elkövetkező néhány perc nagyban befolyásolja családja jövőjét…

Tarnavölgyi Gergely jegyzete

Címkék: , ,







hirdetés