Csonthéjasaink védelmében

A külföldről behozott szaporítóanyagok betegséget hordozhatnak magukban
A külföldről behozott szaporítóanyagok betegséget hordozhatnak magukban
Újfehértó – Július végén, augusztus elején a faiskolákban elkezdődik a szemzés, vagyis a fák legegyszerűbb szaporítási módszere, amikor a rügyeket beültetik az alanycsemeték héja alá.

Ehhez olyan hibátlan és vírusmentes rügyekre van szükség, mint amilyeneket az Érdi Elvira Major központi törzsültetvénye szolgáltat évtizedek óta – tájékoztatta lapunkat Kasztovszky Zoltán, az Újfehértón is kutató intézetet üzemeltető Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN) ügyvezető igazgatója.

Hozzátette: az érdi ültetvény olyan a magyar mezőgazdaságnak, mint a bibliai Noé bárkája, ahol a legtöbb hazai csonthéjas fajtájából féltve őriznek néhányat, hogy a hazai gyümölcsösökbe az ország klímájához szokott fajok vírusmentes fajtái kerülhessenek.

– Bár az érdi törzsültetvényt nem fenyegeti özönvíz, de az állományban bekövetkezett legkisebb baleset is katasztrofális következményekhez vezethet, ezért a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. egy második „bárka” kialakítását kezdeményezi – hívja fel a szabolcsi kertbarátok figyelmét Kasztovszky Zoltán.

Kincset érő csonthéjasok

Hazánk egyetlen „trezorültetvényén”, az Érd Elvira Majorban pontosan ezért mintegy 290 nemzeti kincset jelentő csonthéjas fát őriznek, ezeket még a méhek sem közelíthetik meg, sőt még a virágaikat is leszedik, hogy azokat megóvják a betegségektől. Az itteni fák sérülése esetén ugyanis beláthatatlan lenne a kár és a gazdák sem juthatnának garantáltan egészséges, magyar facsemetékhez.

Egy beteg fa ugyanis 20–40 százalékkal kevesebbet terem, és a gyümölcs minősége és mérete is elmarad a genetikailag lehetségestől. A vírusokkal megtámadott egyedek ráadásul fogékonyakká válnak további betegségekre, így a fenntartási költségük is megnő. Ezért figyelnek a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN) dolgozói kiemelten arra, hogy az általuk gondozott, országunkban egyedülálló központi törzsültetvény sértetlen maradjon.

– A külföldről behozott, és a termelő ültetvényekbe közvetlenül kiültetett szaporítóanyagoknál sajnos előfordulhat, hogy behurcolnak egyes betegségeket, amelyek aztán könnyen megfertőzik az egész állományt, ilyenkor a betegségek továbbterjedését nehéz megállítani. A szigorúan ellenőrzött, vírusmentesített alapanyaggal hazánk jó hírnevét igyekszünk öregbíteni, hiszen a magyar gyümölcsöknek hagyományosan nagyon jó a híre a régi FÁK országokban is, ahová reményeink szerint nemsokára kertészeti szaporítóanyagot fogunk szállítani – mondta Kasztovszky Zoltán, az MKSZN ügyvezető igazgatója.

KM


Házilag nem kifizetődő!

– Fontosnak tartom felhívni a gazdák figyelmét arra, hogy tisztázatlan származási helyről beszerezni vagy házilagosan szaporítani nem kifizetődő, mert ezzel nemcsak maguknak, hanem másoknak is komoly károkat okozhatnak – tette hozzá Kasztovszky Zoltán. Szerinte a szervezetnél folyamatban vannak olyan kísérletek is, amelyeknek célja, hogy megbízhatóan jó minőségű oltványokat állítsanak elő akár egy éven belül. A jelenleg két évig tartó eljárás végterméke egyébként már nemcsak Magyarországon, de Ázsiában is keresett, ahol egyre nagyobb az érdeklődés, hogy a magyar fajtákkal indítsák el a termelést.









hirdetés