Csuklós Ikarusszal vitte a menyasszonyát és a násznépet az esküvőjére a nyíregyházi buszvezető

Akt.:
Csuklós Ikarusszal vitte a menyasszonyát és a násznépet az esküvőjére a nyíregyházi buszvezető
Nyíregyháza – Kinek a hintó, a limuzin, kinek a csuklós busz… Dankó György még az esküvőjén sem vált meg kedvenc munkaeszközétől.

Dankó György utasok millióit szállította már Nyíregyházán. Ebben nem különbözik a többi autóbusz-vezetőtől, aki régóta dolgozik a szakmában, azt azonban egyetlen kollégája sem mondhatja el magáról, hogy vőlegényként – csuklós Ikarusszal – maga vitte a menyasszonyát és a násznépet az esküvőjére.

– Már gyerekkoromban is csodáltam a nagy járműveket, majd amikor reggelenként busszal jártam a gimnáziumba, végképp „megcsapott a gázolaj illata” – emlékezett vissza a buszos esküvőig vezető út kezdetére. – Elkezdtem komolyabban érdeklődni, figyelni a típusokat, rendszámokat, útvonalakat, megismerkedtem a későbbi kollégákkal. Hamarosan már az apró jellegzetességekről, a hirdetésekről is felismertem az egyes kocsikat. Előfordult, hogy iskola helyett buszozni mentem, és már az érettségi előtt eldöntöttem, hogy a Szabolcs Volánnál fogok dolgozni.

img_4601_2

A munkája a hobbija

– Huszonegy éves kortól lehet buszt vezetni, én a lehető leghamarabb kezdtem: a rutinvizsga épp a születésnapomra esett. A sikeres forgalmi vizsga után rögvest rohantam céghez a papírokkal; ennek februárban lesz 18 éve. Az első munkanap után hazaérve alig tudtam elaludni, mert vártam, hogy reggel legyen és indulhassak dolgozni. Ez a mai napig sem változott, azon szerencsések közé tartozom, akiknek a munkájuk a hobbijuk.

img_4934

A magyar márka

– Fantasztikus érzés, amikor új busz érkezik. A gázüzeműekkel például összehasonlíthatatlanul kényelmesebb dolgozni, ám a magyar márka iránti rajongásom ezzel együtt is töretlen – vallja Dankó György, és nem csak szavakban. A cége – amelyet immár Észak-Magyarországi Közlekedési Központ Zrt.-nek hívnak – minden évben képviselteti magát a veterán teherautók és buszok nemzetközi találkozóján, ilyenkor ő vezet, s februárban, amikor hosszú évtizedek után kikoptak a helyi járatú Ikarusok a megyeszékhely utcáiról, a búcsújárat volánjánál is ő ült. Gimnazista kora óta gyűjt mindent, ami a Volánnal és az Ikarusszal kapcsolatos, legyen szó fotókról, emlékplakettekről vagy egyenruhákról. E gyűjtemény egyik büszkesége az a három vastag, bőrkötéses könyv, amelyekbe húsz évfolyamnyi Kelet-Magyarország témába vágó cikkeit ragasztották be.

– Alig vártam, hogy csuklósra kerüljek, ugyanis minél hosszabb, annál izgalmasabb. Két hónap után ez az álmom is teljesült, azon a buszon ismerkedtem meg a feleségemmel.

– Egy szombaton, a 8-as járaton találkoztunk először. Eldöntöttem, hogy felkutatom a vezetőt – erre már az újdonsült feleség emlékezett vissza, aki néhány napja a Dankóné Farkas Diána nevet viseli. – Szerencsém volt: már másnap találkoztunk, harmadnap pedig a szükségesnél korábban indultam otthonról, hogy ismét ugyanazzal a járattal, Gyurival utazhassak. A barátnőm elkésett, de ő megvárt minket; a felszállásnál egymásra mosolyogtunk, a leszállásnál intettünk. Visszafelé egészen a végállomásig utaztam, ahol végre beszélgettünk is. Akkoriban sokat buszoztam, pedig néha azt sem tudtam, merre megy a járat. Az osztálytársaim megmosolyogtak, amikor a gyakorlati helyemről integettem az elsuhanó Ikarus vezetőjének.

img_4693

Valóra vált álom

– Később egy időre eltávolodtunk egymástól, de végül kiteljesedett az ifjúkori szerelem. Mi vagyunk az élő példa, hogy ha igazán akarjuk, az álmok igenis valóra válnak – tette hozzá Dia, aki ilyen előzmények után természetesen nem ellenezte a buszos esküvőt, ellenkezőleg: örült neki.

– A nagy napon egy gyönyörűen felújított csuklós Ikarusszal indultam a menyasszonyomért, éppen olyannal, amilyenen megismerkedtünk – vette át a szót Dankó György, majd hozzáfűzte: az ÉMKK részéről sok segítséget és támogatást kapott a különleges esküvőhöz.

– Készültek hagyományos és buszos képek is, a fotózás után összeszedtem a násznépet, és menetrend szerint, késés nélkül érkeztünk meg a házasságkötő teremhez. A polgári és az egyházi szertartás után tettünk egy tiszteletkört a belvárosban. Utólag megtudtam: egy arra járó kolléga roppantul csodálkozott, ugyanis soha nem látott még olyan esküvői különjáratot, amelyiken a menyasszony is rajta ül. Még inkább elkerekedett a szeme, amikor elárultam neki, hogy azért ült a buszon, mert a vőlegény volt a vezető – mesélte az újdonsült férj.

– Ezután már hagyományos volt az esküvő – étel, ital, tánc –, de az éttermi dekorációban azért helyet kapott egy-egy buszmegálló és különjárat tábla.

img_4910

Úton az utánpótlás?

– Már úton van egy fiú­gyermek. Semmit sem fogok ráerőltetni, de mivel élete része lesz a busz, nem tartom elképzelhetetlennek, hogy a nyomdokaimba lép… – mondta végül Dankó György.

HP








hirdetés