2012.02.3 12:09; Frissítve: 2012.02.3 12:09


Debreceni Ítélőtábla: Kártérítést követelt a gyilkos

Debreceni Ítélőtábla: Kártérítést követelt a gyilkos
Debrecen, Szeged - A tájékozódáshoz való jog fontosabb, így a súlyos bűncselekmények elkövetőinek neve igenis kiírható.

Az elsőfokú ítélet helybenhagyásával a Szegedi Ítélőtábla elutasította annak az életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtott férfinek a keresetét, aki egy-egy millió forintot követelt a Debreceni Ítélőtáblától és a Hajdú-bihari Naplótól azért, mert a táblabíróság közölte velünk, mi pedig a lapba írt bírósági tudósításban kiírtuk a teljes nevét.

Két évvel ezelőtt Koszta János szóvivőn keresztül számoltunk be arról, hogy a Debreceni Ítélőtábla jogerős határozata értelmében legkorábban 40 év múlva helyezhető feltételes szabadlábra Méhay Attila, aki 2006 tavaszán a borsodi Kistokajban nyereségvágyból meggyilkolt egy nyugdíjas házaspárt. A most 36 éves férfi beismerte tettét, mely során megkötözött áldozatai fejét ragasztószalaggal tekerte körbe, így azok megfulladtak.

Méhay Attila utóbb beperelte a táblabíróságot és lapunkat, mondván teljes nevének kiírásával beazonosíthatóvá vált, amivel súlyos hátrányt okoztunk neki és feleségének.

Ütköző alapjogok

A Szegedi Ítélőtábla indoklásában leszögezte: a Polgári törvénykönyv értelmében a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tisztában tartani, s mindennemű megsértésüket tilalmazza. A név olyan személyes adat, melyet az adatkezelés során csak bizonyos feltételekkel lehet nyilvánosságra hozni. Így a nevezett hozzájárulásával, illetve abban az esetben, ha azt törvény, önkormányzati rendelet lehetővé teszi. Ugyanakkor – tartalmazza az ítélet – alkotmányos alapjogunk a tájékozódáshoz való jog, azaz mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez. Márpedig a bűncselekmények elkövetőinek bírósági ügye ilyen, hiszen a bűnelkövetés nem csak a konkrét sértettre, hanem a társadalom egészére nézve is veszélyes.

Mint kitűnik – utal rá a tábla – egyik jog maradéktalan érvényre juttatása szükségképpen a másik korlátozásával jár. Annak eldöntése, hogy a két alapjog ütközése során melyiket illeti elsőbbség, meghatározó jelentőségű, hogy a bűnelkövető magánszférájának védelmezésével szemben indokoltabb-e a polgárok megfelelő informálásának, mint a demokratikus jogállami működés egyik alapfeltételének biztosítása.

A bíróság jelen esetben ez utóbbit találta fontosabbnak, s Méhay Attilát keresetének elutasítása mellett 120 ezer forint eljárási illeték megfizetésére kötelezte.

HBN-RaL


Cikk ajánlása

Hozzászólok
Mi a véleményed?
Hozzászólások szürése  | 
HOZZÁSZÓLÁS SZÜRÉSE  X opciók bezárása



LEGÚJABB HIREK Magyarország
Selmeczi módosítaná a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényt
Budapest, 2012. május 21., hétfő (MTI) - Módosítaná a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról [...] tovább »
Kérdésekkel ragasztotta tele Simonka György irodájának ajtaját az LMP
Budapest, 2012. május 21., hétfő (MTI) - Az agrár Start-munkaprogramra vonatkozó kérdésekkel ragasztotta tele [...] tovább »
IMF/EU-tárgyalások – Magyarország az Ecofin-ülés után számít tárgyaláskezdetre
  Kertész Róbert, az MTI tudósítója jelenti: London, 2012. május 21., hétfő (MTI) - Londoni elemzői [...] tovább »
Gyermekteleneket és egygyermekeseket büntető nyugdíjrendszert fontolgat a kormány?
Budapest, 2012. május 21., hétfő (MTI) - A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a kormány egy olyan [...] tovább »
Navracsics: miniszteri felelősségemből adódik a Kúria elnökének írt levél
    Budapest, 2012. május 21., hétfő (MTI) - Navracsics Tibor, a közigazgatási és igazságügyi [...] tovább »
Még több kategóriábol »

feedback

Belépés