Derűs és bölcs gondolatok

Dr. Máté István és dr. Réti Endre orvostörténész Korányi Frigyes című tanulmányából kiderül: az orvosprofesszor „Boldog és boldogtalan napjaim” című naplóját kora ifjúságától kezdve 1912. november 5-ig gondosan vezette – írja olvasónk.

Öregedésével, egyre súlyosbodó érelmeszesedése miatt a látása erősen megromlott, s eltiltották az írástól, valamint az olvasástól. Korányi Frigyes ennek ellenére olykor kis papírszeletkékre írta le gondolatait. Egy ilyen feljegyzése a következőket tartalmazta: „Az öregkor legnagyobb gyönyörűsége a fiatalságban való gyönyörködés”. Derűs és bölcs gondolat. Élete utolsó hónapjaiban már ágyhoz kötötte a betegsége. Az egyik látogatójához így szólt: „Az életben sok mindent el lehet érni, de akinek a legnagyobbat akarom kívánni, úgy az az, hogy olyan felesége legyen, mint amilyen az enyém volt.”. A napló utolsó bejegyzését már felesége, Bónis Malvin írta: „1913. május 19-én, déli 12 órakor bevégezte életét a legnemesebb, a legjobb ember a földön. Legyen áldott emléke.” Hazánk orvostársadalma napjainkban is kegyelettel és tisztelettel ejti ki Korányi Frigyes professzor nevét, a szabolcsi szülőföld pedig büszke nagy fia időtálló szellemi hagyatékára. Közeleg halálának 105. évfordulója.

– Dr. Fazekas Árpád –








hirdetés