Megvezetve

Kevés olyan technikai találmány van a világon, ami nélkül nem tudok élni, de a GPS, polgári nevén a Globális Helymeghatározó Rendszer biztosan közöttük van. Matyasovszki József jegyzete.

Régen kimondottam utáltam Budapesten autózni, mert gyakran eltévedtem. S bár a párom buzgón böngészte mellettem a térképet, az együttműködésnek mindig hangos belviszály lett a vége, mert vagy túl későn figyelmeztetett a kanyarodásra, vagy túl korán.

A „hidegháborúnak” az első navigációs készülékem vetett véget, s ma már ott a program az okostelefonomon. S ami a jó hír: tavaly decemberben munkába állították az európai Galileót. Azt ígérik, az új csoda nem csak az amerikai GPS-t veri kenterbe, de még az orosz Glonass-t is. Hamarosan 24 műhold gondoskodik arról, hogy a rendszer egy méteres pontossággal megállapíthassa a négykerekűm helyzetét bárhol a világon. Egészen kettő percig sikerült is hálával gondolnom a fejlesztőkre, míg világossá nem vált, hogy nem értem, és a hozzám hasonlókért öltek 11 milliárd eurót ebbe az egészbe. A titkos katonai szolgáltatásban ugyanis ugyanez a rendszer 1 centiméteres pontosságra képes. Mostantól jöhetnek az önvezető autók, meg drónok, csak egyszer nehogy arra ébredjünk – az önrendelkezésünk maradékát is elveszítve –, hogy bennünket nem el, hanem megvezettek.

- Matyasovszki József -