Drágulás: a tejtől a buszjegyig

Budapest – A piac által várt 5,2 helyett 5,9 százalék volt a pénzromlás üteme
szeptemberben az előző év hasonló időszakához képest.

Ahhoz, hogy a hivatalos
(a KSH által bejelentett) inflációs adat mindenki számára érthető(bb) legyen,
vegyünk néhány példát; az a helyzet, hogy szeptemberben szinte valamennyi olyan
termék ára emelkedett, amelyek benne vannak abban a bizonyos fogyasztói kosárban.

A számlákon érezhető

A csatornadíj "csupán" 7,7 százalékkal nőtt az elmúlt egy évben,
az idényáras élelmiszereknél viszont az árnövekmény meghaladta a 28 százalékot.
Kétszámjegyű áremelkedést regisztráltak a sertéshús, a cukor, a kenyér és a
tej esetében, de ugyanez elmondható a háztartási energia, a palackos gáz vagy
éppen a távolsági utazás áralakulására. A vártnál nagyobb inflációs mutató kialakulásában
fontos szerepe volt annak, hogy szeptember közepétől 15-ről 20 százalékra nőtt
az általános forgalmi adó kulcsa, amit a kereskedők kényszerűségből nagyrészt
a vevőikre hárítottak.

A szeptemberre szóló energiaszámlákon már mindenki érezhete az áremelkedést,
melynek mértéke a vezetékes gáz esetében 28,9, az elektromos energiánál pedig
15,1 százalékos volt. Így összességében a háztartási energia árai átlagosan
16,2 százalékkal kerültek többe, mint korábban. Ugyancsak a szeptember "számlájára"
írandó, hogy ekkor kezdődik a tanév, ami szintén nem tesz jót a családi költségvetésnek.
Szakemberek arra számítanak, hogy a szeptemberihez hasonló mértékű árnövekedés
ebben az évben már nem lesz, ugyanakkor a jegybank részéről várhatóan folytatódik
az alapkamat-emelések jó ideje tartó sorozata.

A bankok is lépnek

Ha szegényebbek a családok, akkor kevesebbet tudnak a havi bevételből félre
tenni, ez viszont pillanatokon belül érezteti a negatív hatását a lakossági
megtakarítások terén. Az idei második negyedévben a magyar lakosság már csak
fele annyit volt képes spórolni, mint az év első három hónapjában, és ezt a
folyamatot a pénzintézetek is pontosan érzékelik. A jegybank az utóbbi hónapokban
többször is felemelte az alapkamatot, aminek a mértéke ma 7,75 százalék.

Mindeközben a bankok újabb és újabb betéti akciókkal igyekeznek magukhoz édesgetni
az új ügyfelet, vagy éppen megtartani a régieket. A nagy versengésben ma már
ismét lehet találkozni két számjegyű kamatokkal is. Egyébként (állítják a szakemberek)
a kamatadó némileg átalakította a banki ügyfelek megtakarítási szokásait: számottevően
nőtt a lekötött betétek aránya a látra szólókéhoz képest, s ezen belül is a
hosszú futamidejű betétek térhódítása figyelhető meg.

P. A.








hirdetés