Drámával állított emléket 1956-nak

A dráma egyik pillanata: amikor az önkényuralmi jelkép még mindenható volt
A dráma egyik pillanata: amikor az önkényuralmi jelkép még mindenható volt - © Fotó: Racskó Tibor
Nyíregyháza – A dráma emléket állít az akkori időszak ismert és névtelen hőseinek.

Hulló csillagok címmel írt kétfelvonásos történelmi drámát az 1956-os forradalomról és szabadságharcról a Nyíregyházán élő Petrusák János. Mivel még nem élt abban az időben, nincsenek személyes élményei, óhatatlanul is felvetődik a kérdés, milyen források segítették a mű megírásában.

Egy ilyen jelentős eseményre folyamatosan emlékezni kell
Petrusák János

Beszélgetés, röplapgyűjtés

– Sok olyan emberrel beszélgettem, akik átélték a forradalmat és a szabadságharcot, jól ismerik a korszakot. Ugyanakkor gyűjtöttem össze a barátaimmal korabeli kiadványokat, újságokat, röplapokat is, amelyekből egy kis minikiállítást is készítettünk.

– Az egyik röplap például a szomszédomé, aki tizenhárom évesen ott volt Nyíregyházán a Kossuth téri nagygyűlésen, amikor a városháza erkélyéről tájékoztatták az embereket, hogy mi is történt Budapesten, illetve akkor már befutottak a miskolci események is. Röplapokat is szórtak az erkélyről, az egyiket hazavitte, s azóta őrizte – utalt a forrásokra a dráma szerzője.

– A többi dokumentumot vagy gyűjtők hozták el nekünk, vagy pedig az interneten keresztül vásároltuk. A dokumentumok között olyan különlegességek vannak, mint a Budapestet öt hadosztállyal elfoglaló Kuzmin Grebennyik tábornok hadparancsa és felhívása Budapest népéhez, amiben felszólít a fegyverek beszolgáltatására és elrendeli estére a kijárási tilalmat. A kiállítás anyagai nyomon követik a fővárosi eseményeket, ezért úgy állítottuk össze, hogy az első október 22-éhez kötődik, az utolsó pedig november 6-ához.

Középiskolában játszódik

A dráma szereplői fiatalok, az ő szemükkel látjuk a világot. Ez a korábbi feldolgozásokhoz képest formabontónak tűnik.

– Valóban így van. Mivel pedagógus vagyok, főleg a diákoknak szántam ezt a darabot, ők a szereplői is, a cselekmény egy középiskolában bontakozik ki. Hogy el ne veszítsék a mai fiatalok a fonalat, napról napra követi a dráma az eseményeket. Az 1956-os emlékbizottság támogatta a darab színpadra állítását, amivel emléket kívánok állítani az ismert és névtelen hősöknek.

– KM-MML –


Jelszavak 1956-ból (Petrusák János gyűjtése)

Lengyel–magyar barátságot,

jólétet és szabadságot!

Szovjet–magyar barátság

– egyenlőség alapján!

Munkás, diák egyet akar:

jöjjön velünk, aki magyar!

Rákosikból elegünk,

új pártvezetést nekünk!

Ez az ügy a mi ügyünk.

Új pártvezetést nekünk!

Ne csináljunk mindent késve

Nagy Imrét a vezetésbe!


A vagányt látták itt és ott

– Az irodalmi műben személyesen nem jelenik meg, de a szereplők gyakran emlegetik Székán Gyurit, ő testesíti meg a pesti vagányt, a pesti srácot, aki végül hős lett 1956-ban. A darabban mindenki szóba hozza a fiút, vajon mit csinálhat Székán Gyuri, akiről kiderül, hogy fegyveresen harcol. Látták a Corvin közben, látták itt, látták ott. Amikor pedig elbukott a forradalom, még akkor is emlegetik, hogy biztos valahol fegyverrel harcol, vagy a budai hegyekben, vagy a Bakonyban, vagy talán kijutott külföldre. Vagyis legenda lesz belőle, mint a pesti srácokból. A dráma a hatvanadik, kerek évfordulóra készült, azonban egy ilyen jelentős eseményre folyamatosan emlékezni kell, ezért remélem, hogy a Hulló csillagok folyamatosan műsoron lesz.








hirdetés