Ébresztő! Az alvászavar népbetegség

Akt.:
A szakember szerint könnyebben elalszunk a sötétben, míg az enyhe fény is ébren tarthat
A szakember szerint könnyebben elalszunk a sötétben, míg az enyhe fény is ébren tarthat - © Illusztráció: Dreamstime
Nyíregyháza – Az alvászavarok mögött a helytelen életviteli szokások, valamint pszichés gondok húzódhatnak meg. A felnőtt lakosság harmadát érinti a probléma. A kialvatlanság előszobája a magas vérnyomásnak, a II-es típusú cukorbetegségnek, rosszabb esetben a szívinfark­tusnak és a stroke-nak.

Immár a kialvatlanság is felkerült a népbetegségek listájára. Mielőtt lebecsülnénk a témát, tény, hogy a magyar felnőttek egyharmada küzd alvásproblémákkal. A helytelen életmód, rossz szokások és pszichés gondok húzódhatnak meg a zavarok mögött.

– A krónikus kimerültségről először két évvel ezelőtt hallottam a háziorvosomtól – osztotta meg történetét Molnár Miklós.

– Akkoriban túlvállaltam magam, az egyetem mellett három műszakban dolgoztam az egyik nyíregyházi multinál. Nem aludtam eleget, az orvosom szerint az immunrendszerem is megsínylette a több műszakos munkarendet, az állandó kialvatlanságot. Fél év után váltottam.

Nincsenek megfelelő eszközök

Az „új civilizációs ártalom” számlájára írható jó néhány munkahelyi és közlekedési baleset.

– A tavalyi veronai busztragédia után is kiderült, hogy a sofőr úgynevezett alvási apnoéban szenvedett. Azóta rendelet írja elő, hogy a hivatásos sofőröknek kötelező egy speciális vizsgálattal kizárniuk a betegséget, különben nem ülhetnek volán mögé – utalt vissza a történtekre dr. Diószeghy Péter neurológus. A professzort arról kérdeztük, mennyi embert érintenek a különböző alvásbetegségek megyénkben, valamint milyen veszélyt hordoz a kezeletlen alvászavar.

– Több száz beteg el sem jut hozzánk – közölte a szakorvos –, a légzéskimaradással járó horkolás általában az elhízott, magas vérnyomásos, 45–65 év közötti férfiak betegsége, akik többnyire legyintenek az „asszonybosszantó, hangos horkolásra”, amit általában légszomj, szájszárazság és reggeli fejfájás kísér.

– A nyíregyházi Jósa András Oktatókórházban felvesszük a beteg panaszát, kikérdezzük, viszont nincsenek diagnosztikai eszközeink, amelyekkel az alvás közbeni légzést, szívműködést és oxigénfelhasználást mérhetnénk, ugyanis ezekből a paraméterekből állapítható meg az alvási apnoé. A betegség eredményesen kezelhető egy speciális készülékkel: az esti alváshoz használatos maszk társadalombiztosítás mellett is meglehetősen drága, több százezer forintba kerül.

– A kialvatlanság előszobája a magas vérnyomásnak, a II-es típusú cukorbetegségnek, még rosszabb esetben a szívinfarktusnak és a stroke-nak – mondta Diószeghy professzor, aki kevesli, hogy a debreceni klinikán mindössze 10–20 ilyen beteget tudnak fogadni az egész régióból.

– Többféle alvászavart különböztetünk meg, mind ártalmas az emberi szervezet számára. – A pihenés alapvető biológiai szükségletünk – erősítette meg dr. Móré E. Csaba pszichiáter, hogy az alvászavarok hátterében leggyakrabban valamilyen pszichés eredetű probléma húzódik meg. A stressz, munkahelyi konfliktusok, túlfeszített munkatempó, sőt, a teljesítménynyomás már az iskoláskorúakat is érinti .

– Egy fizikailag és lelkileg is megterhelő nap után érdemes lenne időt fordítani az alvás előtti „ellazulásra” – hagyjuk agyunkat pihenni. Mire gondolok? – kérdezett vissza a főorvos.

– Például egy pörgős esti edzés után nem megy könnyen az elalvás, hiszen túl sok impulzus éri agyunkat. Hagyjuk el a késő délutáni koffeint, az éjszakába nyúló internetezést, és ne vigyük ágyba az okostelefont sem – tanácsolta a pszichiáter.

Hiába számolja a bárányokat

– Nem tartozom a netfüggők közé, bár esténként eltöltök néhány órát a gép előtt; híreket olvasok és filmeket nézek – mondta el lapunknak Kiss Barbara, akit szokásairól faggattunk a téma kapcsán.

– Nem vitatom, a „szörfözés” alkalmanként éjszakába nyúlik, s ha az éjfélt is elüti az óra, már hiába számolom a bárányokat, nem jön álom a szememre.

Kanalas Ottilia


Nemcsak az alvás hossza, annak minősége is számít az orvos szerint

– Általános probléma, hogy a páciens nehezen alszik el, az éjszaka folyamán többször felébred vagy reggel túlalussza magát – sorolta dr. Móré E. Csaba pszichiáter, aki hangsúlyozta: nemcsak az alvás hossza, hanem annak minősége is számít. Egyeseknél elég négy-öt óra nyugodt, mély alvás, míg mások inkább az éjfél előtti, úgynevezett pihentetőbb alvásra esküsznek. Más-más az egyéni szükséglet.

Az alvási ciklust irányító hormon a melatonin, ami az agy tobozmirigyében termelődik. A melatonin szerepet játszik az ébrenlét és az alvás ciklusainak szabályozásában. Az álmatlanságban szenvedőknél kevesebb melatonin termelődik.

– Az étrend-kiegészítő formájában bevitt melatonin hozzájárulhat a pihentető, nyugodt éjszakai alváshoz, de semmiképp se szokjunk rá! Egy finom citromfűtea ugyanazt a hatást fejti ki, ellenben a gyenge fény serkenti az agy melatonintermelődését, ezért könnyebb sötétben az elalvás. Érdekesség, hogy némi természetes melatonint tartalmaz a banán, szőlő, cseresznye, rizs és a sör – árulta el a szakember.








hirdetés