Videó: Elképesztő felvételek - Több mint 30 éve kísért Csernobil

Csernobil - A csernobili robbanás milliók életét változtatta meg 1986 április 26-án: alapjaiban rengette meg az emberek tudományba és atomenergiába vetett hitét, a szovjet kormány tájékoztatási kudarca miatt hozzájárult a birodalom összeomlásához.

A Kelet-Magyarország 1986. április 30-ai számában Baleset egy ukrán atomerőműben címmel számolt be először az esetről. „ …Összeomlott a reaktor épületének egy része, megsérült a reaktor, és bizonyos mennyiségű radioaktív anyag szivárgott ki. A szerencsétlenség következtében két ember meghalt. […] Illetékes magyar szakemberek tájékoztatása szerint a sugárzás nem jelent veszélyt az emberre.”

Május 4-én a megyei polgári védelem képviselője is megszólalt: „A szakemberek az elővigyázatosság érdekében továbbra is ajánlják, hogy a gyermekek csak a tejipar által forgalomba hozott tejet fo­gyasszák, a frissen szedett, nagy levelű zöldségeket (paraj, saláta, sóska) fogyasztásra előkészítés előtt bő vízben többször mossák meg. Szabolcs-Szatmár megyében is készenlétben vannak a polgári védelmi egységek, s ha szükséges, megkezdik az élelmiszerek, a víz fokozott ellen­őrzését. A megyében csak megelőző óvintézkedéseket tettek, s gyakori időközökben mérik a radioaktív sugárzást.”

Alaptalan híresztelések

„Megyénkben találgatások, szakszerűtlen vélemények is szárnyra keltek arról, a szerencsétlenség következményei miként érezhetőek területünkön. Annak ellenére, hogy nemzetközi mérések is alátámasztják: a sugárzás szintje egyetlen esetben sem közelítette meg hazánkban, megyénkben az egészségre veszélyes mértéket, egyesek – minden alap nélkül – azt híresztelik, járványos megbetegedés tünetei is felfedezhetők” – írta a lap május 8-án a Szakértők megnyugtató véleménye című cikkben.

A másnapi számban is friss hírrel szolgált a Kelet: „A kijevi onkológiai intézetben szerdán meghalt az atomerőmű-szerencsétlenség harmadik áldozata. Az illetőt halálos sugárdózis érte. Az előző áldozatok egyike égési sérülésekbe, a másik abba halt bele, hogy rázuhant valami a tűzvészben.”

„A helyi szervek számára a legnagyobb feladatot jelenleg a baleset körzetéből kitelepített 90 ezer ember életének megszervezése jelenti” – írta a 12-ei szám.

KM

A baleset kronológiája

1986. április 26.

1.24: Bekövetkezik a robbanás: a reaktort a hirtelen fejlődő nagy mennyiségű gőz szétveti. A reaktorban lévő 25 ezer tonna grafit kigyullad.

1.35 Megkezdik a turbinacsarnok tetején a tűzoltást.

1986. április 27.

10.00 Megkezdik az elpusztult reaktor helyén égő grafittűz oltását. Elrendelik az erőműtől 3 kilométerre fekvő Pripjaty 50 ezres lakosságának evakuálását.

1986. április 28.

A reggeli órákban Svédországban rájönnek, hogy a Szovjetunióban atomerőművi baleset történhetett. Svédország diplomáciai úton kér felvilágosítást Moszkvától. A szovjet kormányszervek tagadnak.

21.00 A Szovjetunió hivatalos hírügynöksége, a Szovjet Távirati Ügynökség kiadja az első jelentést a balesetről.

1986. április 29.

A magyar külügyminisztérium – a hozzáférhető iratok szerint – a helyszínről csak a hivatalos szovjet bejelentést követően kap először információt. (Energetikai szakemberek, kutatók már az előző napokban is kaptak nem hivatalos tájékoztatást svéd, finn, lengyel intézetektől.) Ekkor még senki nem tudja, mennyire súlyos a helyzet. A magyar mérőállomásokon elrendelik a rendkívüli mintavételt.

1986. április 30.

Svédország, Dánia és Norvégia importkorlátozást jelent be a szocialista országokkal szemben. Az embargóhoz a többi nyugati ország is csatlakozik.

1986. május 2.

A szovjet miniszterelnök (Nyikolaj Rizskov) a baleset helyszínére látogat. Döntés születik arról, hogy az erőmű 30 km-es körzetéből mindenkit kitelepítenek.

1986. május 6.

Az MSZMP Politikai Bizottsága hivatalosan ekkor foglalkozik először az üggyel.

1986. május 6–7.

Kiszivattyúzzák a vizet a reaktor alatti tartályból, megszüntetve a robbanásveszélyt.

1986. május 10.

A tüzet elfojtják. Elkezdik a tervek kidolgozását a reaktor betemetésére, a környék megtisztítására.

1986. május 12.

Az Európai Gazdasági Közösség megtiltja tagországainak, hogy a keleti blokk országaiból friss húst, tejet, zöldséget, gyümölcsöt hozzanak be. A magyar exportból kiesett tételek tetemes kárt okoztak a gazdaságnak.

1986. május 14.

Mihail Gorbacsov első ízben beszél a nyilvánosság előtt, a televízióban a balesetről.

1986. november 15.

Befejeződik a szarkofág építése.

(forrás: Energiaklub)