Egy álmodozó boltos legény lépései az elismerésig

Kulimár János játékvezetőként is sokra vitte, és tollforgatóként is bizonyított
Kulimár János játékvezetőként is sokra vitte, és tollforgatóként is bizonyított
Erdőmérnöknek készült, boltvezető lett, egy ideje kulturális magazint szerkeszt. A Kelet arcképcsarnoka: Kulimár János, a nyugalmazott, nyughatatlan vállalkozó.

Gondolom, valahányszor közelébe kerül a megyeszékhely belvárosában a gróf Károlyi Ferenc földbirtokost ábrázoló a szobornak, amin 1753-ban átnyújtja a befogadó nyilatkozatot Petrikovics János csizmadia mesternek, a Békés megyéből akkor Nyíregyházra települők szervezőjének, Kulimár Jánosnak az juthat eszébe, hogy az ő családfája bizony odáig vezet. Elődei is a törökdúlás után elnéptelenedett Nyírségbe jöttek Szarvasról, mert a földbirtokos itt belső autonómiát és adómentességet garantált nekik, új otthont talált tirpákoknak.

– Ezért vallom én magamat tősgyökeres nyíregyházinak, ahol háborús gyerekként megszülettem 1942. február elején, amikor Örökösföldön laktunk. A szüleink alkalmi munkából neveltek hármónkat, mivelhogy két lánytestvérem is volt. Apám a vendéglátóknál volt amolyan mindenes, sokszor bementem hozzá iskola után hol a Koronába, hol a Vesszősbe megnézni, mit csinál – meséli János, aztán elárulja: a 3-as számú általánosba járt, kitűnően tanult, s olyan osztálytársai voltak, mint a későbbi neves építész, Kulcsár Attila meg a költői szárnyakat bontogató Mester Attila.

Arról álmodozott, hogy érettségi után erdőmérnöknek tanul majd, végül azonban kereskedőtanuló lett. Meg focista: ő volt a megyei ifjúsági válogatott kapusa, együtt játszott bajnoki meccseket az akkoriban legnevesebb, később NB I.-es focistákkal. Játékvezetőként is sokra vitte, mindezt kedvtelésből, s rendszeresen tudósított a megyei lap sportrovatában.

A Nyírség szerelmese

Boltvezető lett az Árpád utai élelmiszerüzletben, levelezőn elvégezte a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola ellenőrzési szakát. Megnősült, két fiuk született. Felesége sajnos fiatalon elhunyt, így az unokáit már nem láthatta.

Kulimár János volt az egyik alapítója a Gólya bolthálózatnak, amely a kereskedők képzését is felvállalta.

– Sokan tudják rólam azt is, hogy egész életemben érdekelt az irodalom, nagyon szeretem a könyveket. A dolgos hétköznapok mellett – nem kevés anyagi áldozatvállalással – számos kiadványt szerkesztettem és készítek a mai napig is – árulja el, majd mutatja is ezek közül a Véremben oldódnak címűt (1994), a Soltész Albert festőművésznek emléket állító A Nyírség szerelmese összeállítást.

Megtudom: alapító szerkesztője volt a Gólya-hírnek, a Periféria kiadványnak, s ő gondozza, szerkeszti a mostanában kéthavonta megjelenő Nyírségi Gondolat kulturális magazin számait is. Nem panaszkodik akkor sem, amikor rákérdezek, miként értékelték teljesítményét az évtizedek alatt. Halkan válaszolja: hétszer volt kiváló dolgozó, kapott kitüntetést a Belkereskedelmi Minisztériumtól, a megyei közgyűléstől, de átnyújtották neki Budapesten a Lant és Toll Díjat is.

– Angyal Sándor –








hirdetés