Egy innovációs díjjal felért a tanulságos római kiruccanás

Akt.:
Zsigó Miklós, Zsigó Zsolt és Tóth Bence a Bánkirobot Team pavilonja előtt
Zsigó Miklós, Zsigó Zsolt és Tóth Bence a Bánkirobot Team pavilonja előtt
Nyíregyháza – A tudásmegosztás fontosságára erősített rá Rómában a nemzetközi kompetenciafesztivál.


Több mint 115 ezer látogató, 7 hatalmas pavilon, amelyek egyenként is nagyobbak a Nyíregyházi Continental Arénánál, és több mint 700 kiállító 61 országból – nagyjából ezek a számok jellemezték az október közepén Rómában megrendezett Maker Faire-t, vagyis a találmányok, a kreativitás és a kíváncsiság három napos ünnepét. A Római Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén 25 egyetem és 55 általános iskola volt jelen így vagy úgy, ami számunkra azért érdekes, mivel köztük lehetett a nyíregyházi Bánkirobot Team is. A csapat „kapitányát”, Zsigó Zsolt tanár urat az élményeikről kérdeztük, illetve arról, hogyan szerepelt a vízalatti robotjuk az olyan különlegességek között, mint az összelegózható ház, a napelemes motorkerékpár, a csináld magad papír, vagy a jövő ételei.

Maker-életérzés

– Harmadik alkalommal kaptunk meghívást a helyi kamarától, ami egyben innovációs díjat is jelent – mesélte, felfedve azt is, mit jelent manapság a „maker-életérzés”. – Ahogy az angol mondja: „Do it yourself!”, vagyis mindez egyfajta csináld magad mozgalom, és a benne résztvevők a mai modern barkács-ezermesterek, a „makerek”, akik nem elrejtik az eredményeiket, hanem közkinccsé teszik, s gyorsan továbbadják a többieknek.

A rendezvény első napja egyfajta ingyenes oktatási nap volt a meghívott iskolák számára, ahol nem csak megspórolhatták a diákok a közel 12 eurós belépődíjat, de meg is mutathatták, mit tudnak.

– Uniós államokból is jöhettek csapatok, azonban őszintén szólva rajtunk kívül mindössze egy görög és egy szlovén iskolát láttam – folytatta a beszámolót Zsigó Zsolt. – A vízalatti Cyclopsunkra felfigyelt az Arduino SVP Education vezetője, Pietro Dore is, a mi robotunk a cég egyik lapkáját, azaz mikrokontrollerét használja. Felkérték a fiúkat, a bánkis Tóth Bencét és a krúdys Zsigó Miklóst, publikálják a munkájukat a cég Project Hub oldalán. Ide kimondottan érdekes és újszerű gondolatokat tartalmazó ötletek kerülhetnek fel, és tudomásom szerint magyar projekt most elsőként szerepelhet rajta. Simone Majocchi fog segíteni, aki ismert újságíró, szakíró, maker. Egyébként megismerkedtünk a Torinói Egyetem egyik csapatával, akik a mienkhez hasonló vízalatti robotot fejlesztettek. Mivel a fizika törvényei Torinóban is ugyanazok, megnézve egymás szerkezetét sok hasonlóságot találtunk, ráadásul mindkettő nagyjából ugyanúgy is nézett ki. Csakhogy a másikat egy tucat mérnökhallgató csinálta, és fura módon nem jutottak messzebbre, mint mi. Szó szerint gratuláltak, amiért középiskolások el tudtak jutni idáig.

Totális digitalizáció

A maroknyi magyar csapat természetesen alaposan körül is nézett, hiszen – amellett, hogy jelen voltak a legnagyobb automatizálási cégek – minden pavilont más-más tematika szerint rendeztek be. – Az egyikben például az agrárium digitalizációjával foglalkoztak. Bemutatták, hogyan lehet a fóliasátrat digitálisan vezérelni, illetve hogyan lehet otthoni környezetben zöldségtermesztő automatizált szigeteket létrehozni. Volt, ahol a drónok felhasználási módozatai kerültek a középpontba, másutt olyan ételeket, például kekszet vagy tésztát mutattak, amihez rovarok adták a proteint. Világosan látszott: a digitalizáció mindenhová befészkeli magát, nagy divat lett például az Internet of Things, az IoT, amely csoportba nagyjából a kétirányú kommunikációra képes eszközök tartoznak. A zsebszámológép, mint tudjuk nem alkalmas szöveges információáramlásra, ám egy olasz iskolai team úgy meghackelte, hogy általa akár érettségi közben is képesek a diákok információkat küldeni egymásnak – mesélte a kiváló pedagógus. Mindezek hallatán óhatatlanul felmerült, hogy itt van vége a hagyományos oktatásnak és a számonkérésnek, amire Zsigó Zsolt is élénken reagált.

Nálunk tiltják, máshol ösztönzik

– Amikor mondjuk elromlik a csapunk, megnézzük a YouTube-on, más hogy csinálja, és nekilátunk a szerelésnek. És miközben minden komoly cég azt várja el a dolgozójától, hogy hasznos tagja legyen a csapatának, mi büntetjük az iskolai együttműködést, egyest adunk, ha súg a gyerek a másiknak. Pedig tudomásul kellene venni, hogy megváltozott a problémamegoldás módszertana, és nem kell újra feltalálni a meleg vizet. Az alternatív tanulási útvonalak száma is nő, és az iskola lassan kikerülhető, amin nem is csodálkozhatunk. Sajnos, nálunk még mindig kőkorszaki számonkérés van, és olyan típusú feladatokat magoltatunk – problémamegoldásra ösztönzők helyett –, amire megtalálhatóak a válaszok az interneten.

Matyasovszki József








hirdetés