Egy jó szél fúj, és elviszi a budit is – Így élnek egy nyírségi cigánytelepen

Egy jó szél fúj, és elviszi a budit is
Egy jó szél fúj, és elviszi a budit is - © Fotók: Magócsi Márton
Nyírbátor – Három Miskolcnyi ember él vécé nélküli lakásokban Magyarországon. A legrosszabb helyzetben a cigánytelepek vannak. Lavórból fürdenek, az udvaron mosnak és a kerti budira járnak, de van, akinek az sem jut…

Alexandra 24 éves, két gyereket nevel. Egy olyan szobában laknak, amit egy szobakonyhás kis házhoz tapasztottak Nyírbátoron, az Uraság Tagja nevű városrészben. Ezen a helyen azonban a nevén kívül semmi uras nincs, ez a nyírségi kisváros cigánytelepe. A kis szobában egy kályha, egy szekrénysor, szőnyegek és ágyak, ennyi a lakás. A fiatal anyának szeptember végén már fel kell kelnie hajnali 3-4 körül, hogy begyújtsa a kis kályhát, mert különben reggelre nagyon kihűl a szoba.

szoba

Este is befűt, a közeli kék kútról hozott vizet a kályhán melegíti, hogy le tudjanak mosdani iskolás gyerekei a szoba közepén, lavórokban. A szennyes víz a kertben landol a füvön. Mert fürdőszoba egyáltalán nincs a házban, sőt vezetékes víz sincs. Még a szobakonyhában sem, ahol Alexandra sógornője lakik a kisgyerekével. Összesen heten élnek a házikóban. Vécére is az udvarra járnak, a háztól 15-20 méterre álló árnyékszékre.

magocsi

A környéken nem az övék az egyetlen ilyen ház. “Valamikor nekünk is ilyen volt. Felmászkálnak a férgek” – mondta az Abcúgnak Márton József, a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke. Márton József szerint körülbelül 500-600 lakás lehet a telepen, aminek több mint harmada eleve fürdőszoba nélkül épült. A többiben is legfeljebb a helyiség van meg, amit fürdőszobának szántak, de semmi sincs bennük, ami használható fürdővé tenné őket: nincsenek burkolatok, csövek, fajanszok, és vécé sem.

Marad a kerti budi, már ahol van. Közelben lakó Andreánál például az sincs. A gödör megvan a gazos udvaron, de csak egy műanyag doboz van fölötte, amit volt férje dobott rá, nehogy valaki beleessen. Ezt nem használja senki, az ülőke is csak a ház falát támasztja. A szomszéd telken áll egy árnyékszék, de épphogy össze nem dől. “Egy jó szél fúj, azt elviszi” – minősítette Márton József. Úgy tűnik ezt más is így gondolja, és inkább mellé jár. Erre a szomszéd ház mellett utal néhány félreérthetetlen jel. Andrea és iskolás gyerekei a nő pár házzal odébb lakó anyjához járnak át vécézni.

Magyarországra szeretünk úgy gondolni, mint ami a fejlett világhoz tartozik. Így amikor olyanokat olvasunk, hogy a Föld népessége felének nincs bekötve a vezetékes víz az otthonába, hogy az ENSZ becslése szerint 2,5 milliárd ember él vécé nélküli lakásban, vagy hogy naponta 2000 gyermek hal meg olyan hasmenéses megbetegedésben mely a tiszta ivóvíz és a WC hiányára vezethető vissza, hajlamosak vagyunk valaki más, távoli problémájának gondolni azt, ami miatt létrehozták a Nemzetközi Vécénapot (World Toilet Day).

Pedig ezen a helyzeten itthon is van mit javítani, jóllehet nem készül kimondottan erre kihegyezett statisztikai felmérés, és a szakpolitika, a helyi vezetés, és a civilek sem foglalkoznak tematikusan a kérdéssel. Legalábbis a Partners Hungary Alapítvány vécéépítő programjának tapasztalatai ezt mutatják. A probléma az átlagnépességhez képest eleve rosszabb lakáshelyzetben élő romákat érinti kiemelten.

A KSH 2011-es népszámláláson alapuló adatai szerint több mint félmillió ember kénytelen kerti budiban, a szomszédban, vagy akár a szabadban végezni a dolgát. Ennyien élnek vízöblítéses vécé és fürdőszoba nélküli lakásokban. A legrosszabb helyzetben Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megye van, itt minden tizedik lakás híján van a benti fürdőszobának és vécének. A KSH adataiból az is kiderül, hogy Nyírbátorban körülbelül kétezren élnek így.

mag2

István veje bele is betegedett ebbe. Legalábbis azt gyanítják, hogy az árnyékszéken szedte össze a fertőző májgyulladást, ami miatt hetekre kórházba került, és csak szeptember végén engedték haza. Most fertőtlenítő nagytakarítást és nagymosást tartanak, és hol másutt is mosnának, mint az udvaron, mivel nekik sincs fürdőszobájuk. Ez amúgy bevett dolog a környéken, Alexandráék is az udvarra cipelik ki az ósdi keverőtárcsás mosógépet, és a Hajdu centrifugát kétnaponta. Teregetni mindenesetre egyszerűbb így.

Andreáék és Istvánék háza újabb építésű, mint Alexandráéké. Ezekben már van fürdőszobának szánt helyiség. Andreáéknál azonban a hevenyészve bevakolt szobácskában csak néhány falnak támasztott vödör és hypószag jelzi, hogy elvileg ez lenne a fürdő. A kialakítára azonban nincs pénz, és nem csak azért, mert válófélben vannak.

Andrea férje, Zsolt a több ezer hátrányos helyzetű ember foglakoztatását ígérő, és erre milliárdos állami pályázatot nyert, de azóta felszívódott ESZOSZ-nál (Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezet) kapott munkát pár hónapja, de soha nem foglalkoztatták. Két hónapig így is kapott fizetést, de azóta semmit, és mivel papíron munkaviszonyban van – elvileg csoportvezető -, közmunkásnak sem tud elmenni. Havi 51 ezer forintból élnek, ebből nem telik a ház felújítására, pedig a szándék meglenne. Korábban, amíg volt rendszeres jövedelme, már hőszigetelősre cserélte az ablakokat a fiatal férfi.

A helyzet javítására másnak sincs anyagi lehetősége a környéken. Nyírbátorban Márton László szerint 300 család nyomorog az ESZOSZ miatt, náluk a napi megélhetés is kétséges, nemhogy a fürdőszoba kialakítása. Pedig tisztában vannak vele, hogy megoldásra volna szükség. Amikor a Partners Hungary Alapítvány roma mediációs programja keretében a közelmúltban azonosították a legégetőbb egészségüggyel kapcsolatos problémákat, a vécéhiány is felmerült. Végül azonban a helyiek inkább a tisztasági festés mellett szavaztak, mert egyszerúen többnek jutott így segítség. Több családnál tudtak az adott pénzből kifesteni, mint ahánynál a mai fogalmak szerint kultúrált vécét építhettek volna.

– Ballai Vince –

Forrás: Abcug.hu








hirdetés