Egy lélegzetnyi tiszta levegőt!

Akt.:
A környezettudatosabb közlekedés megválasztásával sokat tehetünk a jobb minőségű levegőért
A környezettudatosabb közlekedés megválasztásával sokat tehetünk a jobb minőségű levegőért
Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – A légzőszervi ártalmak mellett számos népbetegség írható a légszennyezettség számlájára.

Nyugodt légzéskor egy egészséges felnőtt ember 1 perc alatt 12–16-szor vesz levegőt. Körülbelül fél liter levegőt szívunk be és lélegzünk ki, így percenként 6–8 litert cserélünk ki a tüdőnkben. Nem mindegy tehát, hogy milyen minőségű levegőt szívunk.

Van valami a levegőben…

– A városi levegő minősége az ipari forradalom után kezdett rohamosan romlani egész Európában, addig csupán a háztartási fűtésből származó anyagok károsították tisztaságát, de a szennyező szemcsék mennyisége akkor még jóval alacsonyabb volt. A légszennyezettségnek ma már számos természetes és az emberi tevékenységre visszavezethető oka van, nehéz, és nem is lehet egy adott anyag mennyiségének kimutatásával jellemezni, mert számos vegyület és szilárd részecske az okozója – mondta el dr. Mórik Gyula.

– A levegőben lévő apró, szilárd részecskék bejuthatnak a légzőszervekbe – folytatta, – és gázok formájában (szén-monoxid, nitrogén-oxidok, ózon) okozhatnak különböző egészségügyi problémákat. Összefoglaló néven: PM 2,5-nek és PM10-nek nevezik ezeket a 2,5 illetve 10 mikrométer átmérőnél kisebb piciny, szilárd részecskéket, amelyek azért nagyon veszélyesek, mert szinte akadály nélkül megtapadhatnak a tüdőben. Nem véletlen, hogy a súlyos légzőszervi betegséggel küzdőket már a múlt században is hegyvidéki szanatóriumokban kezelték (Kékestetőn, Mátraházán). Ha földrajzi értelemben véve nem is költözünk kevésbé szennyezett terepre, de mindenképp zöldövezeti lakóhelyre váltanak azok, akik valamilyen légzőszervi bajjal küzdenek. Persze itt az egyéni tűréshatár más és más lehet– tette hozzá az orvos.

– A legkisebb PM10 koncentráció leginkább a csecsemőkre, az időskorúakra, a légúti és keringési megbetegedésben szenvedőkre van ­rossz hatással. Köztudott, hogy a por belégzése az asztmás, bronchitis-es betegek állapotát ronthatja. Amíg a nagyobb szemcsék kitüsszenthetők, kiköhöghetők, a kisebbek akár a légzőszerv mélyén eljutnak egészen a léghólyagig. A tüdőben nagyobb gondot is okozhatnak: a legfrissebb felmérések szerint a kialakult tüdőrák 1-2 százaléka a légszennyezés rovására írható, olyan, mint a passzív dohányzás – írják a kutatók.

A szívnek is árt

– A légszennyezés gyulladásokat okozhat az egész szervezetben, az erek falát is érintve. A gyulladt érfal megmerevedik, rugalmassága csökken, ezáltal emeli a vérnyomást. A gyulladásos folyamat a szív működésének hatékonyságát rontja, amely szívműködési problémákat idéz elő. A dohányosok ebből a szempontból is megsokszorozzák a rizikófaktorokat – jegyezte meg a szakember, s hozzátette, hogy a gyulladás következtében nő a vérrögképződés valószínűsége is, ami pedig nem mást, mint sztrókot idézhet elő. És a sornak még mindig nincs vége, mert a légszennyezés hatására kialakuló gyulladások miatt megnövelhetik az inzulinrezisztenciát, ami a magas vércukorszintért felelős, a légszennyezés hatására tehát nő a cukorbetegség kialakulásának kockázata is.

Bizonyos lerakódások kitisztulhatnak, de ezt a folyamatot az átlagember nem tudja nyomon követni, csupán a tüneteket érzékeli, a szennyezett környezet egészségkárosító hatásaival jóval később szembesül.

– Nem a költözés a megoldás – teszi hozzá dr. Mórik Gyula. – Nézzük meg naponta a levegő minőségére vonatkozó adatokat, a kültéri elfoglaltságot a terhelt napokon minimalizálják főként a légzőszervi betegek!

Tervezzék újra a sétaútvonalakat, a forgalmas út mentén élők a lakás szellőztetését arra a napszakra időzítsék, amikor még alacsonyabbak az értékek. Tudatosság szükséges az életmódban: több anti­oxidáns, zöldség, gyümölcs, és folyadék. És nem utolsósorban kevesebb benzingőz az utakon. Próbáljunk meg együtt vigyázni a tiszta leve­gőre, mert ha nem így teszünk, látszik, hogy a tiszta levegő hiányának komoly következményei lehetnek – fűzte hozzá a doktor.

KO


A mérgezett levegőtől a küzdősportok sem védenek meg
Nyíregyháza, Miskolc, Debrecen - A fűtés során veszélyes és mérgező anyagok kerülhetnek a levegőbe. A légszennyezettség az egyik legjelentősebb egészségügyi kockázati tényező. A levegőminőség javítása, a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentése közös érdekünk – olvasható egyéb fontos, egészség...

Genf - A világ gyermeklakosságának nagyjából 93 százaléka szív minden nap az egészségére és a fejlődésére is komoly kockázatot jelentő szennyezett levegőt - figyelmeztet legfrissebb jelentésében az Egészségügyi Világszervezet (WHO), amely szerint 2016-ban körülbelül 600 ezer 15 éven aluli gyermek ha...








hirdetés