Egy merész javaslat: szavazati jogot a gyerekeknek!

Demográfiai kulcskérdés: hány gyermeket vállalnak a fiatal nők?
Demográfiai kulcskérdés: hány gyermeket vállalnak a fiatal nők?
Nyíregyháza – Tovább keresik az eredményes megoldást a kutatók hazánk népességcsökkenésének megállítására.


Az augusztus 20-án Magyar Szent István-renddel kitüntetett nyíregyházi születésű magyar-amerikai demográfus, Demény Pál szerint hatékony családpolitikával kell növelni a születések számát, és megállítani a népességfogyást.

Szavazati jogot a gyerekeknek

Azt javasolja, hogy a gyermekeknek is szavazati jogot kellene adni, amit az anya gyakorolna. Ez a változtatás, ha nem is növelné meg a születések számát, de ráirányítaná a kormányok és a társadalom figyelmét a jövő generációira. Az öregedő európai társadalmakban a választásokon a nyugdíjasok jóval aktívabbak, ezért a pártok elsősorban az ő érdekeiket tartják szem előtt.

A másik javaslata, hogy a foglalkoztatott gyermekek nyugdíjjárulékának egy részét át kellene utalni a szülőnek, ami méltányos lenne az áldozataikért, másrészt a szülők is nagyobb gondot fordítanának gyermekeik nevelésére, taníttatására. Demény professzor javaslatait eddig sehol nem vezették be, de optimista mindkét ajánlásával kapcsolatban.

A kormányzati elképzelések szerint Magyarországon a mai 1,45-ös teljes termékenységi arányszámot (az egy anyára jutó gyermekszámot jelenti) 2030-ra 2,1-re kellene növelni, amivel elérhető lenne az ország népességfogyásának megállítása. A tervvel kapcsolatban többen kételyüket fejezik ki, mert az ország népessége akkorra több mint 1 millió fővel csökkenhet és nincs garancia arra, hogy a remélhetően bőkezűbb intézkedések sikereket hoznak. Az éves szinten 40 ezerrel több élve születés a jelenlegi 92–93 ezerhez képest azért is tűnik csaknem elérhetetlennek, mert egyre fogy a szülőképes korosztályba tartozók száma. Az elmúlt 6–7 évben hiába nőtt a termékenység 1,25-ről 1,45-re, alig több mint 90 ezer gyermek született.

Többrétű családtámogatás

A Valóság című folyóiratban megjelent tanulmány szerint Szegedi László történész javaslata megoldást jelenthet, aki a családtámogatási rendszert alapjaiban változtatná meg.

A társadalomban – úgy véli – háromféle ember/család található; az első azok, akik egyáltalán nem akarnak gyermeket, ők gyakran anyai/szülői ösztöneiket kedvenc háziállataik babusgatásában élik ki. A másodikba azok ­tartoznak, akik 1–2–3 gyer­meket nevelnek, amit általában családfenntartási ösztönből indíttatva vállalnak fel. (A szerző szerint a számukra kifizetett állami szociális juttatás kidobott pénz, mert ettől több gyermeket úgy sem fognak produkálni.) A har­madik azok, akik örömmel vál­lalnának 6–8–10 gyermeket is, ők azonban ezt nem tehetik meg, mert anyagi nyomorba döntenék családjukat. Rájuk kell tehát koncentrálni, akik a 3. csoportba tartoznak, vagy ide szeretnének kerülni, ezért rájuk kell összpontosítani a maximális támogatásokat.

Számításai szerint egy ötgyermekes családnak havi 250 ezer forint (gyermekenként 50 ezer Ft) már fedezné a gyermeknevelés költségeit. Az országnak ez nem jelentene megoldhatatlan gazdasági nehézséget, mert 100 ezer családra számítva a jelenlegi családtámogatási összeg egytizedéből kifizethető lenne. A támogatás összegét szerinte feltételekhez kellene kötni (iskolai végzettség, munka, megfelelő szociális és erkölcsi állapot).

E sorok írója szerint 50 milliós Magyarországról vizionálni és 2018-ban arról írni, hogy az anyák egy nem marginális csoportja majd 6–8–10 gyermek vállalásával fog hozzájárulni az ország népesedési gondjainak megoldásához, nem túl életszerű. A gondolatgazdag tanulmány értékeit a fentiek jelentősen gyengítik.

Kínában ezekben a hetekben jelentik be a 40 éve tartó szigorú születéskorlátozás teljes feloldását.

Nem avatkoznak be

Az „egy gyermek politika” súlyos károkat okozott a férfi-nő összetételben, a munkaerőhiány kialakulásában és a felgyorsult öregedési folyamatban. A 2015-ben bevezetett „két gyermek politika” hatására a 2015. évi 16,6 millió élve születésszám 2016-ra 17,9 millióra nőtt, de 2017-re 17,2 millióra csökkent. A fő okot abban látják, hogy a fiatalok körében igen gyenge a hajlandóság a több gyermek vállalására.

Nagy kérdés, hogy a jelen és a jövő fiataljainak szabadsága, jóléte hogyan egyeztethető össze azzal, hogy utódaikra is egy élhető és fenntartható világot hagyjanak.

Prof. Hajnal Béla
az MTA Demográfiai Bizottságának tagja








hirdetés