Egy süketnéma szatír tartotta rémületben a vállaji szülőket – Ezt írta a Kelet 70, 60, 50 és 40 éve

Akt.:
„Az Ofotért vállalat megrendelésére gyárt négyszáz fotóstáskát a Budapesti Nyerges és Szíjgyártó Szövetkezet szakolyi részlege” – írtuk 1987-ben
„Az Ofotért vállalat megrendelésére gyárt négyszáz fotóstáskát a Budapesti Nyerges és Szíjgyártó Szövetkezet szakolyi részlege” – írtuk 1987-ben - © Fotó: KM-archív
Szabolcs-Szatmár-Bereg – Előkaptuk az 1947-es, 1957-es, 1967-es, és 1977-es Kelet-Magyarországot, hogy nosztalgiázzunk kicsit.

Hetven éve írtuk

1947. november 27., csütörtök

Darabokra robbantotta magát egy favágó

Szörnyű szerencsétlenség áldozata lett egy mérki favágó. Gy. István tíz társával fatönköket ásott ki és darabolt széjjel a Vállaj határában húzódó erdőben. Egy évszázados fa tönkjének kiásásához fogott, de a munka sehogy se ment, a favágó nem tudott megbirkózni a gyökerek szövevényével. Egynapos munka után azt indítványozta a munkavezetőjének, hogy a fatönköt széjjel kellene robbantani. Gy. indítványát elvetették, és megtiltották neki, hogy robbantással próbálkozzék. A tilalom ellenére Gy. a lakásán robbanóanyagot állított elő és másnap elhelyezte a fatönkben. Anélkül, hogy figyelmeztette volna társait és megtette volna a kellő óvintézkedéseket, meggyújtotta a szerkezet gyújtózsinórját. A hatalmas detonáció széjjelvetette a makacs fatönköt, de darabokra tépte Gy. Istvánt is, és megsebesített több munkást. A szörnyű véget ért favágó holttestének cafatjait nyolc–tíz méterre szedték össze.

1947. december 2., kedd

Elfogták a süketnéma szatírt

A rendőrséghez több ízben érkezett panasz egy ismeretlen férfi ellen, aki valósággal rémületben tartja Vállaj és környéke leánygyermekes szülőit. A férfi cukorkákkal és képeslapokkal magához csalogatta a nyolc–tíz éves gyermeklánykákat és erőszakoskodott velük. Legutóbb K. János földmíves feljelentése érkezett be a rendőrséghez. A feljelentő a legnagyobb meglepetésre megnevezi a szatírt – saját testvérbátyja, a süketnéma K. István személyében. A panaszos szerint a veszedelmes szatír magához édesgette saját testvére három gyermekét is, akik súlyosan terhelő vallomást tettek rá.

1947. december 3., szerda

Agyon akarta lőni a kalauzt a harmincszoros sikkasztó

A napokban a Nyíregyházáról induló kisvonaton egy ittas férfi vonta magára a figyelmet. Kiderült, hogy az ismeretlen férfi potyautasként akart Nagyhalászba menni. A kalauz a nagyhalászi állomáson leszállította, és jegyzőkönyvet akart felvetetni az irodában. Az ajtó előtt a potyautas revolvert rántott, agyonlövéssel fenyegette meg a kalauzt, ha nem engedi szabadon. A meghökkent vas­utas pillanatok alatt felocsúdott meglepetéséből és segítségért kiáltott. A potyautas eldobta fegyverét, futásnak eredt, de éppen az odaérkező rendőrök karjai közé futott. Előállították, s kiderült, hogy M. Sándor több hónap óta körözött sikkasztó ­szabósegéddel azonos. Megállapították, hogy több mint harmincszor sikkasztott, bűnlajstromát most állítják össze.

Hatvan éve írtuk

1957. december 3., kedd

Ismeretlen Czóbel Minka-­kéziratok a megyei levéltárban

Értékes anyaggal gazdagodott a közelmúltban a megyei levéltár. Czóbel Minka eddig kiadatlan írásai, levelezése és naplórészletei alkotják az értékes és gazdag anyagot. Czóbel Minka a századforduló ismert szabolcsi költőnője. Anarcson, ebben a kis faluban írta örökszép sorait. Ismerői a szabolcsi táj szerelmeseként emlegetik, mert költő nálánál szemben, igazabban nem írt a magyar irodalomban a hajladozó nyírfákról és a lankás nyírségi tájakról. A most előkerült naplórészletek egészen 1938-ig szolgáltatnak adatokat a költőnő életéről. A teljes Czóbel-anyag hamarosan átkerül a Jósa András Múzeumba, ahol az irodalmi szakcsoport hozzálát életének, munkásságának feldolgozásához.

Ötven éve írtuk

1967. december 1., péntek

Árva gólya

Egyik nap a nyírvasvári iskola tanulói megsebzett, repülni nem tudó gólyára bukkantak az intézet fáskamrájában. Mivel az állat nem tudott társaival tartani, a gyerekek gondjaikba vették, a nevelőkkel együtt gondoskodnak ellátásáról, gyógykezeléséről. A madár megszerette a gyerekeket, s szépen gyógyul.

Negyven éve írtuk

1977. november 27., vasárnap

Teremi gyerekek sikere

Értékelték a MÉH vállalat erre a tanévre meghirdetett múzeumi pályázatának eredményeit. A versenyen szép sikerrel szerepeltek a teremi II. Rákóczi Ferenc Úttörőcsapat tanulói. Macsuga Julianna hatodik osztályos egy 1945-ben kiállított nemzeti parasztpárti tagsági igazolványt küldött be, amelyen Veres Péter aláírása is szerepel. Papp Anikó hatodik osztályos az 1945-ös fölosztás egy értékes dokumentumát kutatta fel. A dualizmus korának értékes emlékét, egy 1894-ben kiállított elemi iskolai bizonyítványt Antal Éva ötödikes tanuló találta meg. Ezek közük Macsuga Julianna gyűjtése a legértékesebb, a kisdiáknak a nyíregyházi Jósa András Múzeumban ad majd jutalmat a MÉH vállalat.

KM








hirdetés