Egy szempillantással „ráklikkelve” a világra

Németh Anikó a nagygolyós alternatív egérrel, Csizmadia Péter pedig a joystickkal
Németh Anikó a nagygolyós alternatív egérrel, Csizmadia Péter pedig a joystickkal - © Fotó: Pusztai Sándor
Nyíregyháza – Csupán néhány ügyet kell önállóan elintézniük ahhoz, hogy meg is kapják az eszközöket.


A mindennapi társas kapcsolataink elképzelhetetlenek lennének kommunikáció nélkül, ennek hiányában sem önmagunkról, sem pedig másokról nem volnánk képesek reális, teljes képet kialakítani.

Az egészséges emberek el sem tudják képzelni, milyen lenne az élet a kommunikációs képességeik vagy részképességeik nélkül, a mozgássérülteknek vagy a másféle módon fogyatékkal élőknek viszont minden egyes napon meg kell küzdeniük ilyenfajta nehézségekkel. Az utóbbiak megsegítésére keresett és talált megoldást a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ), ahol a Széchenyi 2020 program részeként a sérült emberek infokommunikációs akadálymentesítését tűzték ki célul, eszközöket adva a közszolgáltatások eléréséhez.

Vissza nem térítendő uniós, illetve hazai forrásból 728 millió forintot nyert el a közelmúltban a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ). A pénzből nem csupán olyan praktikus alap- és segédeszközöket tudtak beszerezni, amelyek megoldást jelenthetnek a mozgáskorlátozottak problémáira, de 20 olyan szolgáltatási pontot is kialakítottak – a fővárosban és a megyékben egyet –, ahol mentorok állnak a rászorultak segítségére.

Három célcsoportnak

– Egyelőre persze nem tartunk ott, hogy minden mozgáskorlátozott gondja egycsapásra megoldódik – mondta el lapunknak Csizmadia Péter, a MEOSZ Korlátok nélkül elnevezésű projektjének a menedzsere. – Ezúttal országos szinten 600 embernek tudunk segíteni, ami annyit jelent, hogy megyénként 30-30 mozgássérült részesülhet mentorálásban. A programba pályázati úton, egy kérdőív kitöltését követően lehet bekerülni, s mi ezek alapján választjuk ki a legaktívabb súlyosan rászorultakat – adta tudtul a projektvezető.

A hangsúly tehát a „súlyos” és az „aktív” kifejezéseken van. A kommunikációs lehetőségekre fókuszálva a projektgazdák ugyanis három célcsoportban gondolkodtak. Legnagyobb arányban azoknak a kerekesszékesekre számítanak, akik dolgoznak, tanulnak vagy éppen munkát keresnek, illetve valamilyen családtámogatási juttatásban részesülnek. És itt van a kulcsa mindennek, hiszen a szövetség nem játékhoz kíván számítástechnikai eszközöket osztogatni.

Leginkább azt szeretnék, hogy a mentoráltjaik minél jobban hozzáférjenek a közszolgáltatásokhoz, minél könnyebben, egyszerűbben tudják a mindennapi ügyeiket önállóan is intézni. Ugyancsak a közszolgálatiság erősítése az elsődleges a másik két célcsoport esetében, ahová jelentősen sérült kézfunkcióval rendelkezőket, és olyan fogyatékkal élőket soroltak, akik nehezen fejezik ki magukat, illetve a kommunikációjuk egyáltalán nem érthető. A felkínált eszközök közül – a nagy képernyőmérettel rendelkező laptopok és tabletek mellett az ő érdeklődésükre leginkább az egyéb szerdán bemutatott kiegészítő eszközök tarthattak számot.

Ezeket már Németh Anikó szolgáltatási alprogrammenedzser ismertette meg a toborzó napon megjelentekkel, s egyet-kettőt látva bárkinek leeshetett az álla.

Az egérkiváltó joystick, a nagygolyós alternatív egér vagy a nagyméretű speciális billentyűzet nyilvánvalóan a finom mozgásokra képtelenek számára kínálhatnak alternatívát, míg a különböző méretű és színű gömbölyített, esetleg puha kapcsolók, a szövegfelolvasó szoftver, a tekintetkövető eszköz, más néven szemegér, pedig a négyvégtagsérültekre várnak. Az utóbbi egy fogkefe hosszúságú, infravörös technikájú, USB-portra csatlakoztatható lapos toldalék, ami bekalibrálja a tekintetet, és ezután már minden vezérelhető egy-egy határozott pillantással. A használhatóság és a magasabb komfortérzet elérése érdekében az eszközök mellé természetesen gyakorló szoftvereket, tutoriálokat, speciális tartókat, támaszokat, tálcákat is rendeltek, ahogy illik.

Járhasson alanyi jogon

– Mindezek korábban vagy nem voltak elérhetőek Magyarországon, vagy nem is tudtak róla a betegek. De most is csak azoknak adjuk örökbe egy éves interneteléréssel, akik 2-3 együttműködésben eltöltött év alatt bebizonyítják, hogy képesek velük az ügyeik önálló intézésére. A program az idén februárban indult és 2021. január végén zárul. A hosszabb távú célunk persze az, hogy egyszer majd minden mozgáskorlátozottnak alanyi jogon járjanak a szükséges eszközök, esetleg kölcsönözhetők legyenek – egészítette ki a látottakat, hallottakat Csizmadia Péter. Mint kiderült, a fiatalokat érik el a legnehezebben, s mivel a férőhelyeknek több mint a fele már betelt, kénytelenek preferencia-sorrendet is felállítani.

Akik továbbadhatnák a tudást

A fiatalok húzódozását egyébként a megyei toborzó napon is megtapasztalhattuk. A számítógépet régen használó Paczári Dóra arcáról sem volt nehéz leolvasni, hogy még nem döntötte el: pályázik vagy sem.

– Egy kicsit minden újdonságtól fél – próbálta oldani az édesanyja a hosszú csöndet, a mikor a lányát faggattuk. – A kezem még rááll az eszközök használatára, egyedül az egér kezelése okoz némi gondot – szólalt meg végül, de azt is a szüleitől tudtuk meg, hogy vezetni tudja az eszközt az egérpadon, csak a kattintás megy nehezebben.

Az ibrányi Kassai Antal szint­úgy tanácstalannak tűnt, amikor odaléptünk hozzá. – Egyelőre nem szorul rá ezekre az eszközökre, ha csak nem kezd el romlani az állapota – bökte ki végül a mamája, nem kevés aggodalommal a hangjában. Azt is elmondták, hogy az ő okos fiúk gimnáziumba is járt, és ügyesen használja a számítógépet. Igaz, hogy érettségi vizsgát még nem tett, de ettől függetlenül könnyűszerrel nyújthatna segítséget a sorstársainak a későbbiekben.

Sok helyre nem tud eljutni

A most 64 esztendős Király Józsefnét még hétévesen kényszerítette kerekesszékbe a gyermekbénulás. Az élénk érdeklődését látva nyilvánvaló volt, hogy részt kíván venni a programban.

– Itt olyan eszközöket láthattam, amit eddig csak a tévében mutogattak, vagy talán még ott se – lelkendezett, majd hozzátette: – Örülnék, ha kaphatnék egy laptopot, mert hiába mondják, hogy már mindenhol van akadálymentesítés, sok helyre mégsem tudok eljutni. Soha nem volt számítógépem, de talán most megtanulhatnám használni is. Egyébként is mondják rólam, hogy örökmozgó vagyok, olyasmit is megcsinálok, amire mások szerint nem is lehetnék képes.

MJ








hirdetés