“Egyes betegek bizony igencsak rafináltak…” – Csak akkor hívjunk mentőt, ha valóban indokolt!

Bármikor szükségük lehet rájuk azoknak, akiknek valóban az életük múlik a szaktudásukon, gyorsaságukon
Bármikor szükségük lehet rájuk azoknak, akiknek valóban az életük múlik a szaktudásukon, gyorsaságukon - © Fotó: ÉKN
Nyíregyháza – Óriási túlterheltséggel küzdenek a sürgősségi osztályok a „felesleges” betegellátások miatt.


A hatékony betegellátás elengedhetetlen feltétele, hogy mindenkit az állapota, betegsége szerinti legmegfelelőbb helyen lás­sanak el az orvosok. Ha­zánkban a sürgősségi osztályok országszerte hihetetlen túlterheltséggel küzdenek, mivel nagyon sok olyan ­beteget is el kell látniuk, aki nem oda tartozna, hanem ellátható lenne akár háziorvosi, akár szakorvosi rendelőkben.

– Mint a neve is mutatja, sürgősségi osztályra akkor menjen az ember, ha életének vagy súlyos egészségkárosodás veszélyével járó, tehát sürgősen ellátandó betegségben szenved, ilyen például az agyvérzés, szívinfarktus – mondta el kedden, a Jósa András Oktatókórház onkológiai épületében az Ízületi Betegek Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete szervezésében megtartott, egészségügyi szűrésekkel egybekötött Betegút-konferencián dr. Kiss Csaba körzeti orvos.

– Egyes betegek bizony igencsak rafináltak… – jegyezte meg a betegutakról szóló fórumon elhangzott előadásában Ress Andrea, az SBO főnővére. – Volt, aki besétált a nyíregyházi Sürgősségi Betegellátó Centrumba, ahonnan – miután tájékoztattuk, hogy súlyosabb állapotban lévő betegeink is vannak, így vélhetően csak 1-2 óra múlva kerül rá a sor – fogta magát, hazament, és beszállíttatta magát mentővel, azt remélve, hogy így soron kívüli ellátást kap. Tévedett. A mentővel érkező betegek ugyanis nem élveznek elsőbbséget, mindig a betegek állapota határozza meg az ellátási sorrendet, mégpedig a beérkezőket fogadó szakképzett triázsápoló osztályozása alapján – fejtette ki a főnővér.

„Válassz okosan!”

Ress Andrea hangsúlyozta: Magyarországon minden betegnek joga van sürgős szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését szolgáló ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez. Az egészségügyi törvény ezt olyan szabályként határozza meg, amely mindenek felett és előtt megilleti az arra rászorulót. Sürgős esetben éppen ezért nincs szükség semmiféle beutalóra, azonnal és közvetlenül lehet orvoshoz fordulni.

– Ugyanakkor előfordul, hogy a nem hirtelen fellépő panaszaikkal a háziorvosi rendelés vagy a szervezett szakrendelések helyett a sürgősségi ellátást veszik igénybe a betegek. Mindez jelentősen megnöveli az osztály leterheltségét, a várakozási időt. Éppen ezért fontos lenne, hogy a páciensek megfelelő betegutat válasszanak, csak valóban indokolt esetben forduljanak hozzánk. A „Válassz okosan!” elnevezésű, tájékoztató plakátkampány éppen arra igyekszik megtanítani a betegeket, hogy milyen panaszok esetén menjenek gyógyszertárba, forduljanak a háziorvosukhoz vagy az ügyeletes orvoshoz, illetve mikor hívjanak mentőt, jöjjenek be a sürgősségire – taglalta az SBO főnővére.

Bízzunk a háziorvosban!

A hirtelen jelentkező mellkasi fájdalommal, fulladással, végtaggyengeséggel, beszéd­zavarral, erős hasi fájdalommal nem szabad „viccelni”, ilyen esetekben a beteg valóban mihamarabbi ellátásért kiált, ám önmagában a láz, köhögés vagy például az ízületi panaszok nem indokolják a sürgősségi osztályos megjelenést, ezekkel érdemes inkább a háziorvost felkeresni – mutatott rá előadásában dr. Kiss Csaba körzeti orvos. – Szintén a betegei kórtörténetét jól ismerő családorvoshoz forduljunk, ha a már ismert betegségünk rosszabbodik, vagy ha problémánk adódna a gyógyszerszedéssel, védőoltást szeretnénk beadatni, esetleg beutalót kérni. A vizsgálatok alapján a háziorvosunk pontosan tudni fogja, milyen ellátásra van szükségünk, merre tovább. Enyhe fejfájás, felső légúti hurutos panaszok, menstruációs görcsök, ízületi fájdalmak esetén először akár vény nélkül kapható gyógyszert is ki lehet váltani a patikákban, nem szűnő panaszok esetén azonban mindenképp fel kell keresni a háziorvost! – mondta dr. Kiss Csaba.

Milyen információkat közöljünk, ha mentőt hívunk?

1. Hol történt az eset?
Ha a cím nem egyértelmű, akkor próbálja elmagyarázni a helyszín megközelíthetőségét, gondoskodjon útba igazító segítségről!

2. Adja meg a saját nevét, telefonszámát, amin elérhető lesz!
Ha ezután megszakad a vonal, vagy új információkra van szükség, vissza tudják hívni. Pontatlan cím esetén a mentők nem fognak odatalálni az ön segítsége nélkül.

3. Milyen jellegű vészhelyzet áll fenn, mi történt?
Szorítkozzon a tényekre, minél rövidebben és pontosabban mondja el a problémát, annál hamarabb indulhat a segítség. A mentőknek fontos segítség, hogy megtudják, milyen, panasz, tünet észlelhető a mentésre szorulókon.

4. Adjon át minden egyéb információt, amely fontos lehet!
Például: több sérült van, tűzoltókra is szükség lehet stb.

5. Nyújtson elsősegélyt a mentő megérkezéséig!
Ne szakítsa meg a vonalat, hiszen képzettség hiányában követheti a mentésirányító telefonos instrukcióit.

PI








hirdetés