Egyezkedhet a sértett és az elkövető

Január 1-től nem minden ügy kerülhet a bíróság elé
Január 1-től nem minden ügy kerülhet a bíróság elé
Nyíregyháza – Január elsejétől lépett életbe a magyar büntetőeljárás új jogi intézménye, a mediáció, azaz a peren kívüli közvetítés.

Az új törvény részleteiről Szakátsné Hegedűs Borbálával a megyei igazságügyi hivatal igazgatójával és dr. Fázsi László megyei bírósági tanácselnökkell beszélgettünk.

KM.: –Talán először azt kell tisztáznunk, hogy mi a célja a közvetítői eljárásnak?
Szakátsné Hegedűs Borbála:A bűncselekmény elkövetésével kiváltott konfliktust kezelő eljárás célja, hogy a bíróságtól, ügyésztől független, harmadik személy ( közvetítő, mediátor) bevonásával – a sértett és az elkövető közötti konfliktus rendezésének megoldását tartalmazó, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és az elkövető jövőbeni jogkövető magatartását elősegítő – írásbeli megállapodás jöjjön létre. A közvetítői eljárás alapelve a résztvevők önkéntessége, méltóságának, és egymással szembeni tiszteletnek a biztosítása, és a közvetítő semlegessége. A közvetítői eljárás olyan alternatív lehetőség, amely a törvényben meghatározott esetekben rövidebb eljárást eredményez, csökkentheti a bíróságok leterheltségét, hatékonyabbá teszi a sértett kárának megtérülését.

KM.: –Milyen esetekben alkalmazható a közvetítői eljárás?
Fázsi László: A törvény szerint erre kizárólag az öt évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő személy-, valamint vagyon elleni és közlekedési bűncselekmények miatt indult büntetőeljárás során kerülhet sor. Ugyanis napjainkban a bűntetőügyek túlnyomó része ilyen bűncselekmények miatt indul, vagyis az ügyek tömegéről van szó. Mint említettem ezek többségénél a büntetési tétel nem haladja meg az öt évet. Mindez azt jelentheti, hogy igen nagy számú közvetítői eljárás lefolytatására kerülhet sor a jövőben.

KM.: Milyen feltételekhez köti a törvény a közvetítői eljárások lefolytatását?
Fázsi László:A törvény több konkrét feltétel együttes fennállását is előírja a jogintézmény alkalmazásához, amelyek közöl kiemelkedőnek tekinthető az, hogy a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítottnak beismerő vallomást kell tennie, késznek és képesnek kell lennie az általa okozott kár megtérítésére, de legalább ilyen lényeges az is, hogy a gyanúsított és a sértett hozzájárulása nélkül a közvetítői eljárásra utalás nem történhet meg, amit az ügyész és a bíró is jóváhagy.

KM.: – Meddig terjed ki a (közvetítő) mediátor szerepe?
Szakátsné Hegedűs Borbála:A törvényben előírt valamennyi feltétel megléte setén az ügyész a büntetőeljárást hat hónapra felfüggeszti és az ügyet közvetítői eljárásra utalja, amelyet a megyei igazságügyi hivatalok erre feljogosított hivatásos pártfogói, mediátorok folytatnak le. A közvetítő ( mediátor) a büntetőeljárást lefolytató, bíróságtól, ügyészségtől független személy, aki a közvetítői eljárást mindvégig pártatlanul, semlegesen segíti a feleket a bűncselekménnyel okozott károk, megtérítésére, jóvátételre irányuló írásbeli megállapodás létrehozásában. A közvetítő nem ad megoldási javaslatokat, nem tesz igazat a felek között.

Fullajtár András –








hirdetés