El a holtpontról!

Az ország legjelentősebb gyümölcstermesztő körzetében élünk: megyénkben és a vele határos hajdúsági illetve borsodi részeken terem az éves hazai gyümölcstermés mintegy fele, almából pedig több mint kétharmados aránnyal büszkélkedhetünk.
Nyéki Zsolt jegyzete.

Nem véletlen, hogy a rendszerváltás környékén itt alakultak meg elsőként azok a szervezetek, amelyek a magántulajdonba visszaterelt gazdaságok eredményesebb működését hivatottak segíteni. Annak, hogy csaknem másfél évtizede működő két szervezet most egyesítette erőit, üzenet értéke van.

Csalódniuk kellett azoknak, akik az ültetvények privatizációja után azt hitték: az új tulajdonosok majd saját, jól felfogott érdeküknél fogva igyekeznek szakmai szervezetbe tömörülni. Nem volt alaptalan ez a hit, hiszen az újdonsült gazdák jelentős részének nem volt szakmája a kertészet, épp ezért nagy szüksége lett volna tanácsokra: mit, hogyan s mikor cselekedjen. Zsákutcába vezető hozzáállás, ha valaki úgy gondolja: tőle létrejöhet bármilyen szervezet, előbb mutassa meg, mit tud tenni, s majd belép, ha úgy látja, neki az hasznos.”

Ez nem így működik, így soha nem mozdul el jelenlegi holtpontjáról a magyar kertészet, a gyümölcstermesztés és értékesítés. A problémák megoldásában ugyan az államnak is jóval aktívabb szerepet kell vállalnia (ez a gyakorlat a fejlett agrárgazdasággal bíró országokban), de ennek kicsikarásához is összefogás szükséges. Csak együtt lehet szakmai programot készíteni, ahhoz kiharcolni a jusst, s persze közösen is kell elvégezni a munkát.








hirdetés