Elbizonytalanító keretszámok

A tavaly év végén elfogadott új felsőoktatási törvényre építve az idén január 4-én született meg az a kormányrendelet, mely meghatározza az idei felsőoktatási keretszámokat. E szerint nagy mértékben csökken az államilag finanszírozott képzésekre felvehető hallgatók száma: 2012-ben 33.927 hallgatót támogat az állam 100 százalékban, 15.550 főt pedig 50 százalékban – ez azt jelenti, hogy az eddigiekhez képest 20 ezerrel kevesebb diák felsőoktatási képzését támogatja az állam teljes egészében.

A létszámkeret felosztása során a természettudományokra, valamint az informatikai és műszaki területekre helyezték a hangsúlyt. Olyannyira, hogy az idei évtől az eddigi 4900 helyett 250 közgazdász tanulhat csak állami pénzen, a jogász képzéseken a tavalyi 800 helyett mindössze 100-an kapnak teljes mértékű támogatást. Ezek mellett a bölcsészképzés és a társadalomtudományi szakok érintettek leginkább a támogatott helyek megnyírbálásában.

– Az államilag finanszírozott képzések keretszámának csökkenése eltérő módon érinti a különböző felsőoktatási intézményeket – mondta lapunknak dr. Kovács Zoltán, a Nyíregyházi Főiskola oktatási rektorhelyettese. – A képzési területek között is nagy a különbség, a gazdaságtudományi, társadalomtudományi és sporttudományi képzéseken például ez nagy veszteséget okozhat, amit a mi intézményünk is meg fog érezni. A bölcsészettudományok és a művészetközvetítés terén vélhetően nem lesz jelentős a csökkenés az intézményben, az állami félfinanszírozás bevezetése pedig pozitívan érinthet bennünket. Ez utóbbinak köszönhetően ugyanis az államilag támogatott keretszámot megtöltők mellett plusz hallgatók is bekerülhetnek az intézménybe – ez az informatikai, az agrár, a természettudományi, a műszaki és az orvosképzésre vonatkozik, az öt terület közül pedig négy a Nyíregyházi Főiskolán is jelen van.

Arra a kérdésünkre, miszerint nem tartanak-e attól, hogy a támogatott helyek csökkenése miatt kevesebb diák jelentkezik a Nyíregyházi Főiskolára, az oktatási rektor-helyettes azt mondta: több lábon állnak,tíz képzési területen folytatnak képzéseket.

Biztosan lesz hallgatószám-csökkenés, és bár ez egy fájdalmas pont az intézmény életében, ami befolyásolja a jövőjüket, de nem rendíti azt meg.

- Úgy tűnik, mi mindig a szerencsésebb térfélen állunk, s bár a karunkra vonatkozó konkrét keretszámokat még nem ismerjük, de az országos adatokat látva 30-40 fős csökkenésre számítunk – fogalmazott dr. Fábián Gergely, a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának dékánja. – Míg tavaly, azaz 2011-ben egészségügyi képzésre (ebbe a körbe nem tartoznak bele az orvosok és fogorvosok) 3100 volt a keretszám, addig 2012-ben 2900 lesz a felvehető hallgatók létszáma, akik közül 2800-an állami finanszírozásban, míg 100 „féláron”, azaz 50 százalékos állami dotációval tanulhatnak, és a mesterképzés keretszámai sem módosultak jelentősen – sorolta a dékán, aki szerint az egészségügyben tapasztalható szakemberhiány indokolhatja, hogy ezt a területet nem érintette a csökkentés. Csak érdekességként jegyezte meg Fábián Gergely, hogy az ország felsőoktatási intézményeiben évente képzett ápolók csak a természetes fluktuációt, azaz a nyugdíjba menő ápolókat képesek pótolni, a más ok miatti pályaelhagyókat már nem.

– Korábban is volt költségtérítéses képzésünk, s akkor is a „tól-ig” összeg minimumát határoztuk meg, most sem teszünk majd másként, azonban még így is azzal kell számolnunk, hogy apránként „eltűnhetnek” az önköltségen tanulók. Éppen ezért azon gondolkodunk, hogy külföldi fizetős hallgatóink legyenek, az igény megvan rá, már csak az akkreditációs eljárást kell végigvinnünk. Ha minden rendben megy, akkor két év múlva külföldi hallgatóink lehetnek – mondta a tervekről az Egészségügyi Kar dékánja.

Diákok

Csányi Klaudia, a Vasvári Pál Gimnáziumban tanul emelt német szakon. Az ősszel német nyelvből már emelt szintű érettségit tett.

– Mindenképpen egyetemen szeretnék továbbtanulni, én főleg az államilag támogatott szakokat fogom bejelölni. A felsőoktatási rendszer átalakításáról még nagyon keveset tudunk, nem kaptunk még eddig részletesebb tájékoztatást. A tanáraink szeretnének segíteni, de minden nap mást hallunk, ugyanis igazából senki sincs tisztában a részletekkel, s ezért nem tudnak a pedagógusok sem segíteni. Azt tudjuk, hogy a 480 helyett 500 pontos rendszer van, s a pluszpontokat minél több emelt szintű érettségivel lehet szerezni. Ahhoz, hogy valaki államilag finanszírozott szakra bejusson, mindenképpen a maximumot kell kihoznia magából.

Fogarasi Anna szintén a Vasvári Pál Gimnázium diákja, ének-zene tagozaton tanul.

– A Nyíregyházi Főiskolára szeretnék jelentkezni, államilag finanszírozott agrár szakra. Rossz ez a bizonytalanság, különösen hogy bennünket váratlanul értek a változtatások. Más lett volna, ha elsősként szembesülünk a tényekkel, s annak megfelelően készülhettünk volna az elkövetkező négy évben.

Juhász Dávid haladó angol szakon a Vasvári Gimnáziumban:

– Nagyon érdekel a biológia, ezért orvostudományi egyetemen szeretnék továbtanulni. Államilag finanszírozott szakra szeretnék bejutni. Nem vagyok még most tájékozott a felsőoktatási rendszerrel kapcsolatban, de a szüleimmel együtt igyekszünk minél többet megtudni a változásokról. Szerintem is könnyebb lett volna, ha elsőtől kezdve tudtuk volna, hogy mire kell készülnünk, mikorra szerezzük meg a nyelvvizsgát. Bár engem ez a veszély nem fenyeget, mert angolból már felsőfokú nyelvvizsgát szereztem, s ezzel viszek plusz negyven pontot. Emelt szinten fogok biológiából is érettségizni, továbbá bejutottam a biológiai tanulmányi verseny regionális döntőjébe, s ha tovább jutnék az országos döntőbe, talán szerezhetnék újabb pontokat.

Ha nem sikerül, elmegyek dolgozni

Nincsenek könnyű helyzetben a diákok, a szülők, de a pedagógusok sem, ha a továbbtanulásról esik manapság szó. Az egyik most végzős diák összegzéséből kiderül:

– Angol felsőfokú, spanyol középfokú nyelvvizsgával rendelkezem, tizenkét év óta kitűnő tanuló vagyok, matematika és turisztikai fakultációra járok. Amióta az eszem tudom, mindig közgazdásznak készültem, az első számú jelölt a budapesti Corvinus, vagy a Gazdasági Főiskola volt. Az iskolában hallottuk, hogy csökkenni fog a felvettek száma, de akkor még arról volt szó, hogy a 4800 helyett 2400 diák vehet részt államilag finanszírozott képzésben. Kiderült viszont, hogy csak 250 fő kap támogatást, a többieknek 200 ezertől 650 ezret kell fizetni félévente. Olvastuk azt is az interneten, hogy a 205-ből is a fele már be van tölve, olyanokkal, akiknek megfelelő a „háttere”. Mivel a szüleim nem tudják még a 200 ezret sem kifizetni, marad a diákhitel. De én nem akarom még 35 éves koromban is fizetne a részleteket, így nem lehet indulni az életnek! Döntöttem, megpróbálok egy másik pályát, vagy ha ez sem sikerül (hasonlóan nagyon sok osztálytársamhoz) elmegyek külföldre, Spanyololrszágba vagy Olaszországba dolgozni. És esetleg később elkezdeni a tanulást – mondta Ágnes.