Elég lapos európai „agyközpont” terv

Európai Technológiai Központ (EIT) létrehozását javasolta az Európai Bizottság. A központ befogadására pályázó Magyarországon csalódást keltett az előterjesztés, amit az MTA alelnöke nem tart jó ötletnek.

„Európa képes arra, hogy a világ legjobb focistáit idecsábítsa, arra azonban nem, hogy a világ legjobb koponyáival ugyanezt tegye” – szemléltette José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, hogy az öreg kontinens egyre inkább távolodik a tudományos kutatás élvonalától. Az Európai Bizottság elképzelései szerint ennek a riasztó trendnek megálljt parancsolhat egy Európai Technológiai Központ (EIT), amelynek ötletével egy évvel ezelőtt a lisszaboni stratégia megújításakor rukkolt elő Brüsszel. Az EIT a „tudás-háromszög”, vagyis a felsőfokú oktatás, a kutatás és az innováció egységét valósítaná meg a legjobb európai egyetemek és a legbrilliánsabb kutatók szoros együttműködése révén.

Az Európai Bizottság szerint bár Európában magas színvonalú kutatási tevékenység zajlik, a kutatási eredmények az iparban sokszor egyáltalán nem hasznosulnak. További problémát jelent az európai egyetemi alapú kutatás széttöredezettsége. Közel 2 ezer egyetem verseng azért, hogy kutatással foglalkozzon. Eközben az Egyesült Államokban a felsőfokú intézeteknek kevesebb, mint 10 százaléka kínál posztgraduális fokozatot és még kevesebb azoknak a száma, ahol intenzív kutatási tevékenység folyik. Miután Európában Amerikával összehasonlítva jóval alacsonyabb az oktatásra és a kutatásra szánt összegek szintje, mindez azt jelenti, hogy sokkal több szereplő tolong a kisebb szeletekért a tortából. Az amerikai rendszer ezzel szemben az erőforrások és a kutatók olyan fokú koncentrációjához vezet, amely eléri a kritikus tömeget. Brüsszel arra is emlékeztet, hogy az egyetemek nemzetközi rangsorában csak kevés európai intézmény bukkan fel az élmezőnyben.

A fenti hiányosságok kiküszöbölése lesz az Európai Technológiai Központ (EIT) a legfőbb feladata, amely Barroso elnök szerint ugyan nem változtat majd meg mindent, ám „utat mutathat” a jövő számára. Az új intézmény, amely a Bizottság tervei szerint 2009 körül kezdhetné meg tevékenységét, egyrészt egyesítené a meglévő erőforrásokat és a „koponyákat”, amely a kritikus tömeg eléréséhez szükséges. Másrészt az erős európai identitással rendelkező „kiválósági központ” segíthet annak a trendnek a megfordításában, amelyet az jellemez, hogy a tehetséges kutatókat és az EU-ban honos magáncégek K+F kiadásait gyakran elcsábítják a harmadik országok által felkínált lehetőségek. Végezetül, a Bizottság szerint a tudományágak közötti átjárás egy új dinamikus és rugalmas munka és irányítási modellt tesz szükségessé, és az EIT modellként szolgálhat a változásokhoz.

Az Európai Bizottság egy kétszintű szervezeti modellben gondolkodik, amely egyfelől egy, a stratégiáért, a költségvetésért, a kiválasztásért és az értékelésért felelős viszonylag kis létszámú központi irányító testületből, másfelől úgynevezett tudásközösségek rendszeréből állna, amelyek mindegyikében folyna kutatási, oktatási és innovációs tevékenység. Ján Figel, az oktatási területért felelős biztos körülbelül 10 tudományágat és technológiai területet említett, olyanokat, mint az energia, a környezetvédelem, az információs társadalom, a nano- és a biotechnológia. A tudásközösségeket intézmények helyett „team”-ek alkotnák az egyetemekről, a kutatóközpontokból és vállalatoktól Európa minden részéből. Ezek az erőforrások bizonyos időre kiválnának saját szervezeti egységükből és jogilag az EIT részeivé válnának. A központi irányító testület élén egy, topmenedzserekből és tudósokból álló igazgatótanács állna.

Barroso bizottsági elnök szerint elsődleges feladat a központ feladatainak és szervezeti kérdéseinek a meghatározása, és csak utána érdemes a finanszírozási kérdésekkel foglalkozni. „Ha egy új gondolatot azonnal a költségvetés oldaláról akarunk behozni, akkor azzal halálra is ítéljük” – mondta a bizottsági elnök. Az EIT-t az Európai Unió, a tagállamok és az üzleti élet finanszírozná.

Az Európai Bizottság elnöke hasonló okból nem híve annak, hogy már most vitát nyissanak arról, hogy hol legyen a jövendőbeli Európai Technológiai Központ székhelye. „Ha most kezdünk el vitatkozni a székhelyről, az egész gondolat nem fog konkretizálódni” – mondta. Figel biztos ehhez annyit hozzátett, hogy nyilvánvalóan olyan székhelyt kell kiválasztani, ahol a tudományoknak és a kutatásnak nagy hagyományai vannak.

Budapesten csalódást keltett a Bizottság előterjesztése


Baráth Etele, az európai uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter a BruxInfónak nyilatkozva csalódottságának adott hangot az előterjesztés tartalma, és főként annak időbeosztása miatt. (A bizottsági dokumentum szerint amennyiben az EIT-t létrehozó jogi eszközt 2008-ban elfogadják, az irányító testületet, az első munkatársakkal egyetemben, 2009 elején nevezhetik ki. A tudásalapú közösségek meghatározása 2009-től kezdődhet.) Mint kifejtette: az előterjesztésben megjelölt időpontok nagymértékű erőtlenséget mutatnak, és úgy vélte, hogy a jelek szerint ez ügyben „nem cselekszünk komolyan”.

Az EU-miniszter ebben az összefüggésben fontosnak nevezte, hogy felgyorsuljon az előkészítési folyamat, és – mint mondotta – ezt jelezni is fogja Ján Figel oktatási biztosnak, akivel hétfőn tárgyal majd. Baráth Etele megerősítette, hogy Magyarország továbbra is otthont kíván adni az EIT központjának. A miniszter egyébként a projekttel kapcsolatban azt javasolta, hogy akik mindezt komolyan gondolják, azok álljanak össze (közéjük tartozhatnak az egyetemek, Magyarországról például a Műegyetem), emeljék magasabb szintre a kezdeményezést, dolgozzák ki a tartalmi elemeket, mert – mint mondta – az EU ezt nem tudja megtenni.

Az MTA alelnöke nem támogatja az EIT létrehozását


Kroó Norbert akadémikus, az MTA alelnöke a BruxInfónak nyilatkozva kifejtette, hogy alapvetően nem tartja jó ötletnek az Európai Technológiai Intézet létrehozására irányuló elképzelést, és attól tart, hogy a majdani intézettel az EU potenciális versenytársat teremtene az Európai Kutatási Tanácsnak (EKT). Félelmeivel a professzor, aki máskülönben az Európai Kutatási Tanács Tudományos Tanácsának a tagja, nincsen egyedül. Legutóbb a brit Financial Times cikkezett hosszasan arról, hogy vezető európai egyetemek és a Bizottság saját kutatási tanácsadói is kifogásolják, hogy az EIT végeredményben egy „felülről lefelé” építkező projekt, amely csak pénzt és figyelmet von el azon tervektől, melyek az Európai Kutatási Tanács révén megvalósuló magas szintű kutatásokat célozzák meg.

„Egyesek úgy gondolják, hogy az épület a fontos, nem pedig a benne dolgozó agyak” – hangsúlyozta a professzor, hozzátéve, hogy ő maga nem ért egyet ezzel az elgondolással. Emlékeztetett arra, hogy a majdani EIT mintájául szolgáló Massachusetts Institute of Technology 150 év alatt jött létre, több Nobel-díjast foglalkoztatott és adott a világnak, s hagyományai vannak. Kroó Norbert egyébként úgy vélte, hogy Magyarország esélytelenül pályázik a központ befogadására. Mindezt azzal magyarázta, hogy a franciák már most bejelentették egy „francia EIT”, egy európai szintű műegyetem létrehozását, mely reményeik szerint odavonzza majd a tudósokat szerte Európából.

A professzor egyetértett azzal, hogy Európának tennie kell valamit a versenyképesség javítására. Helyes irányba tett lépésnek tartja, hogy az alapokat, az alapkutatást a Bizottság, illetve a közösség teremtse meg, ám úgy vélte, hogy a többit a versenyszférára kellene bízni. Ugyanakkor pozitívnak tartja a keretprogram többi elemét, így támogatja a technológiai platformot, a mobilitás elősegítését, valamint azt, hogy nagy volumenű programokat támogasson az Európai Unió. Az akadémikus utalt arra, hogy Európai Kutatási Tanács Tudományos Tanácsa eleddig még nem foglalkozott az EIT létrehozásának ügyével, hiszen a Bizottság még csak most tette meg az előterjesztést, ám utalt arra, hogy a főbiztos tanácsadó szervezete, melynek ő maga is a tagja, tavaly eredeti formájában nem támogatta a javaslatot, ám várhatóan a közeljövőben ismét napirendre fogja tűzni a kérdést.








hirdetés