Elhunyt Sütő András

Sütő András
Sütő András

Hosszan tartó súlyos betegség következtében meghalt Sütő András. A Kossuth-díjas
erdélyi magyar írót 79 éves korában Budapesten érte a halál szombaton este.

Sütő András erdélyi magyar próza-, dráma-, és esszéíró 1927. július 17-én született
egy kis erdélyi faluban, Pusztakamaráson (Románia) szegényparaszti családban.
1940 őszétől a nagyenyedi Bethlen Kollégium, 1945 januárjától pedig a kolozsvári
Református Kollégium diákja. 1946-tól a kolozsvári Világosság című lapnál dolgozott,
majd 1948-tól a kolozsvári, majd bukaresti Falvak népe című hetilap munkatársa,
1950-1954 között pedig főszerkesztője volt. 1954-1957 között a marosvásárhelyi
Igaz Szó című irodalmi folyóirat főszerkesztő-helyetteseként dolgozott. 1958-89-ig
a Művészet, illetve Új Élet című marosvásárhelyi képeslapnak volt főszerkesztője.
1965 és 1977 között nemzetgyűlési képviselő, 1974 és 1982 között a Romániai
Írók Szövetségének alelnöke volt. Az erdélyi magyar nemzeti kisebbség méltatlan
sorsa elleni tiltakozásai miatt 1980-ban Romániában betiltották műveinek kiadását,
színdarabjainak bemutatását. 1990-ig Magyarországon publikált. 1990 márciusában
nacionalista gyilk! ossági kísérlet áldozataként súlyosan megsebesült, egyik
szemét elveszítette. 1992-1996 között a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli
elnökének választották.

ELISMERÉSEI

Állami-díj (1951; 1953, harmadik fokozat)
Bethlen-díj (1990)
Kossuth-díj (1992)
Kisebbségekért-díj (1995)
A Magyar Művészeti Akadémia tagja (1996)
A Magyarság Hírnevéért-díj (1997)
A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (1997)
A Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje – polgári tagozat (2005)

A nyolcvanas években az erdélyi magyarság emberi jogainak védelmében többször
fordult nemzetközi fórumokhoz. A kilencvenes években publicisztikájának fő iránya
is az "erdélyi változatlanságok" ellen irányult. 1970-ben megjelent,
Anyám könnyű álmot ígér című nagysikerű regénye irányította rá az erdélyi és
tágabb értelemben a kisebbségi magyar irodalmakra, s az irodalmon keresztül
a kisebbségi magyarság sorsára a magyarországi olvasók figyelmét.

Korábban a magyarországi politika a tévesen értelmezett internacionalizmus
eszméje jegyében azt vallotta, hogy a nemzeti kisebbségek egy-egy ország belügyéhez
tartoznak. Ennek a politikának következtében a kisebbségi magyarságot rendkívül
hátrányos helyzetben tartották Csehszlovákiában, Romániában, Jugoszláviában
és Kárpát-Ukrajnában egyaránt. Sütő András regényei, esszéi és drámái a hetvenes
évek elejétől kezdődően a kisebbségi magyarság sajátosságának, értékeinek védelmében
emeltek szót, művészi minőségükkel pedig a kisebbs! égi magyar irodalmakra irányították
a figyelmet, az egyetemes magyar irodalom élvonalához tartoztak.








hirdetés