Elkészült a kórházlista

Budapest – Hétfőn nyilvánosságra hozták az Egészségügyi Minisztérium honlapján a kiemelt és a területi kórházakba tervezett aktív ágyak számát, illetve a területi kórházak között felosztható plusz ágyak számát. Észak-Alföld [.xls – 107KB]; Észak-Magyarország [.xls – 108KB]

A plusz ágyak elosztásáról a végső döntést a Regionális Egészségügyi Tanácsok (RET) hozzák meg 20 napon belül.

A miniszter javaslata szerint a dél-dunántúli régióban a tervezett 1192 aktív ágyon felül 100 plusz aktív ágyról dönthet a RET.

Az észak-alföldi régióban 2492 ágyon felül 41, az észak-magyarországi régióban 2229-en felül 20, a közép-dunántúli régióban 1233-on felül 139, a közép-magyarországi régióban 5950-en felül 290, a nyugat-dunántúli régióban a miniszteri javaslat szerinti 470-en felül 119 aktív ágyra nem tett intézményi szintű javaslatot, vagyis ezek elosztásáról dönthetnek a RET-ek, amelyre hétfőtől számított 20 napjuk van.

Amennyiben nem sikerül megegyezniük a tanácsoknak az elosztható ágyakról, úgy a többségi vélemény figyelembe vételével a miniszter dönt majd. A dél-alföldi régió a javasolt 2142 ágyán kívül a miniszter nem adott meg ajánlásában ezen felül elosztható plusz kapacitást.

A régiók kórházainak ágyszámai a javaslat szerint a következőképpen csökkennének : Közép-Magyarországon csaknem 5600-zal, Észak-Alföldön közel 2300-zal, Dél-Alföldön mintegy 2140-nel, Észak-Magyarországon 1800-zal, Dél-Dunántúlon valamivel több mint 1600-zal, Nyugat-Dunántúlon mintegy 1450-nel, Közép-Dunántúlon 1140-nel.

A régiókon belül a legnagyobb ágyszám-csökkenés Budapesten és Hajdú-Bihar megyében lenne a javaslat szerint.

Az Egészségügyi Minisztérium honlapján Molnár Lajos azt írja az ajánlat “szabadon, a helyi viszonyok, az egyes intézmények adottságai, de elsősorban az intézmények által ellátott betegek érdekében a jogszabályok keretei között megkötés nélkül megváltoztathatóak.”

A miniszter szerint biztosított a betegellátás

Molnár Lajos hétfőn a hatvani, a pásztói és a salgótarjáni kórházban tett látogatást, az elkövetkező hetekben 82 kórházban vizitál. A miniszter a salgótarjáni intézményben közölte, hogy a reform nem csupán ágyszámleépítést jelent; szerinte a tervezett ágyszámmal biztosítható a hazai betegellátás.

A miniszter reményét fejezte ki, hogy az egészségügyben nem pártpolitikai, hanem közös politikai szempontok döntenek, s a reformokkal a hazai betegellátás eléri az európai színvonalat. Ehhez azonban – szerinte – a betegeknél és a betegeket ellátó orvosoknál, gyógyszerészeknél is szemléletváltására van szükség.

Molnár Lajos egészségügyi miniszter kedden a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei régió kórházaiba látogat el, így a miskolci, ózdi, sátoraljaújhelyi, kazincbarcikai és szikszói intézmények vezetőivel találkozik, és tájékoztatja a dolgozókat a régiót érintő elképzelésekről.

5,7 millió forintba kerül egy aktív ágy évente az egészségügyi kasszának

A kórházátalakítási törvényben azért fontos adat, hogy egy egészségügyi intézményben hány aktív és krónikus ágy működhet, mert ennek alapján lehet kiszámolni, mekkora állami finanszírozást kap. A mostani számítások alapján az egészségügyi kasszának egy aktív ágy 5,7 millió, egy krónikus ágy 2 millió forintjába kerül évente.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nem automatikusan az ágyak száma után fizet a kórházaknak, hanem a nyújtott egészségügyi ellátásért. Mégis, az aktív, illetve krónikus ágyakra vetített költségek jól mutatják: mennyi állami pénzből gazdálkodhat egy kórház – mondta el a Független Hírügynökségnek Molnár Barbara, az OEP szóvivője.

Az OEP-ben összeadták, hogy mennyi állami pénz jutott az ország kórházaiban elvégzett
műtétekre, gyógykezelésekre, gyógyszerekre, fűtésszámlára, bérköltségre és a betegek étkeztetésére. Az összeget elosztották a kórházi ágyak számával. Így jött ki az 5,7, illetve 2 millió forint egy aktív, illetve krónikus ágy éves költségére – mondta a szóvivő.

Ennél persze bonyolultabb volt a számítás, hiszen a kétféle finanszírozásnál azt is számításba vették, hogy például az aktív ellátásnál szükség van intenzív osztályra, vagy sebészeti ellátásra. A krónikus ágyaknál, azaz az ápolásnál ezt nem számolták bele, azt viszont igen, hogy itt olyan szakemberekre van szükség, mint például a gyógytornász – tette hozzá.

A kórházátalakítási törvényben 16 ezer aktív ágy megszüntetéséről döntött az országgyűlés. Ez azt jelenti, hogy egy-egy aktív, illetve krónikus ágyra jutó összeg növekedni fog, tehát jobb lesz az egészségügyi intézmények finanszírozása. – fogalmazott Molnár Barbara.

Kapcsolódó anyagok:

  • Öt kórház aktív ágyait szüntetné meg az egészségügyi miniszter
  • Fidesz: Molnár a kórházakra hárítjha a felelősséget
  • Az egészségügyi miniszter szerint nem volt meglepetés a közzétett lista







  • hirdetés