Kukorelli: az alaptörvénynek határozottan konzervatív filozófiája van

Budapest, 2013. május 10., péntek (MTI) - Kukorelli István szerint az alaptörvénynek határozottan konzervatív filozófiája van. A volt alkotmánybíró erről a Károli Gáspár Református Egyetem által rendezett, a közvetlen demokráciáról szóló konferencián beszélt pénteken, Budapesten.

A szakember azt mondta, az ország történetében az első, népszavazásról szóló törvény 1989-ben született meg, nagy jelentőségű volt, de "koraszülött": nem szűrte kellően a népszavazási kezdeményezéseket, az 1997-es alkotmánymódosítás emelte alkotmányos szintre a népszavazás intézményét, amely szorosan összefügg a népszuverenitással.

Erről a korábbi alkotmány azt rögzítette, hogy minden hatalom a népé, amit választott képviselői útján valamint közvetlenül gyakorol. Az új alaptörvény ugyanakkor azt tartalmazza: "A közhatalom forrása a nép. A nép hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja" - idézte fel Kukorelli István.

A volt alkotmánybíró szerint a magyar közjogi rendszerben szinte minden intézmény a parlamenttől nyeri legitimitását, a nép túlságosan távol került a hatalomtól, ebből a szempontból például a köztársaság elnök választásánál a jelenlegi, parlamenti választás helyett jobb lenne a közvetlen, nép általi választás, ami csökkentené az Országgyűlés "túlhatalmát".

Az alaptörvényhez kapcsolódva a népszavazás szabályai a korábbiakhoz képest szigorúbbá váltak, immár abszolút többség kell az érvényességhez, a parlamenti kisebbség már nem kezdeményezhet referendumot, a népszavazásra nem bocsátható tárgyak köre pedig bővült, például az alaptörvény módosításáról sem lehet referendumot tartani. Ez a szabályozás parlamentbarát - mondta Kukorelli István, aki megjegyezte azt is: a társadalmi konzultáció vagy a közvélemény-kutatások nyilvánvalóan nem helyettesíthetik a népszavazást.

Ugyanakkor a szakember megjegyezte azt is: a 2000-es évek második felében valóságos népszavazás-cunami öntötte el a magyar közéletet, 2007-ben 385, 2008-ban 271 népszavazási kezdeményezés volt, 1997 óta pedig összesen mintegy másfélezer, az Alkotmánybíróság 1997 és 2012 között 582 népszavazási kezdeményezés hitelesíthetőségéről foglalt állást. Mindez nyilvánvalóan ellentétes a társadalom nagy részét foglalkoztató, országos jelentőségű kérdések eldöntésére hivatott intézmény rendeltetésével.

Kukorelli István szerint a közvetlen demokrácia kétségtelen veszélyei, destabilizáló hatása és korlátai mellett tekintettel kell az intézmény demokratikus tartalmára, amely segít abban, hogy a nép ne csak a négyévenkénti választások napján lehessen részese a végső soron tőle származó hatalom gyakorlásának. Mindezek gondos, kiegyensúlyozott mérlegelésével lehet megtalálni a közvetlen demokrácia helyét a magyar közjogi és politikai rendszerben.

Jean-Francois Paroz, Svájc budapesti nagykövete a konferencián elmondta: hazája politikai rendszerének két legfontosabb eleme a föderalizmus és a közvetlen demokrácia, mely utóbbinak alapelve, hogy a döntések felelősségét kisebb egységeknek adják át és ezzel közelebb vigyék az érintettekhez. A polgárok részvétele a döntésekben azok elfogadottságát javítja, ennek kedvező hatásai az adómoráltól a közigazgatásig számos területen megmutatkoznak.

A nagykövet elmondta azt is, hogy Svájc talán azért sem csatlakozott az EU-hoz, mert a választók többsége szerint veszélybe kerülhet a közvetlen demokrácia. A népnek hangja van és úgy véli, ha belép az EU-ba, ezt elveszítheti - mondta Jean-Francois Paroz.

Theo Schiller, a marburgi egyetem professzora előadásában az újkori közvetlen demokrácia kialakulása kapcsán a többi között arra hívta fel a figyelmet, hogy a 19. század végén Svájcban és az Egyesült Államok egyes államaiban a parlamenteket és a végrehajtó hatalmat megszállva tartó kapitalista oligarchia ellen fellázadó társadalmi csoportok hozták létre a képviseleti demokrácia ellensúlya, korrekciója céljából a közvetlen demokrácia egyes intézményeit, formáit.

Uwe Serdült svájci kutató előadásában elmondta: országában a 19. századi demokratikus mozgalmak fokozatosan kiharcolták, hogy alkotmányos szabályozást csak népszavazással lehet elfogadni, megváltoztatni, és a parlamentben megszavazott törvények is hatályon kívül helyezhetők népszavazással. Svájcban az utóbbi évtizedekben évről évre átlagosan 8-10 országos népszavazást tartanak, ehhez járulnak az egyes kantonokban, illetve annál is alacsonyabb szinteken tartott referendumok, ami alapvetően meghatározza az ország politikai napirendjét.

Antalóczy Péter, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja a Szabadság és felelősség című konferencia megnyitóján arra hívta fel a figyelmet: a nép nagyobb szabadsága csak akkor lehet biztosított, ha ehhez nagyobb felelősség járul, egyébként a többség zsarnoksága fenyeget. A dékán fontosnak tartotta kiemelni: Magyarország ma is tagja az európai értékközösségnek, noha ezt vannak, akik vitatják.

A Károli Gáspár Református Egyetem fennállásának 20. évfordulója alkalmából tartott konferencia megrendezését a Hanns Seidel Alapítvány és a Polgári Magyarországért Alapítvány támogatta.

- MTI -