Először mutattak ki műanyag mikroszálakat vadon élő állatok ürülékében

Akt.:
Először mutattak ki műanyag mikroszálakat vadon élő állatok ürülékében
© Fotó: morrisanimalfoundation.org
Washington – Először mutattak ki műanyag mikroszálakat vadon élő állatok ürülékében amerikai kutatók, akik a Marine Pollution Bulletin című folyóiratban publikálták tanulmányukat.

“Az nem titok, hogy a műanyagszennyezés jelenti az egyik legnagyobb fenyegetést a tengeri ökoszisztémákra, ám csak most kezdjük felmérni, hogy milyen mértékű problémáról is van szó” – mondta Mauricio Seguel, a Georgiai Egyetem munkatársa. Hozzátette: a mikroszálak láthatatlanok a szabad szem számára, és kollégáival meg akarják ismerni azokat a tényezőket, amelyek szerepet játszanak a szétterjedésükben, és meg akarják tudni, hogy mindez milyen hatással van a déli félteke állatvilágára.

A kutatók a délnyugat-chilei Guafo-szigeten élő dél-amerikai medvefókák közül 51 nőstény példány ürülékét elemezték 2015 decembere és 2016 márciusa között – írja az Eurekalert tudományos hírportál.
Az ürülékminták 67 százaléka tartalmazott nagy mennyiségű műanyag mikroszálat, amelyet korábban csak fogságban etetett állatoknál mutattak ki.

Mikroműanyagoknak nevezzük az öt milliméternél kisebb műanyagrészecskéket. A mikroszálak a mikroműanyagok legkevésbé tanulmányozott fajtái. Ezek apró, egy milliméternél kisebb műanyagszálak, amelyek például mosás közben válnak le a műszálas szövetekről és a szennyvízzel együtt az óceánba kerülnek. Emellett számos szennyezőanyag elnyelésére képesek.

A kutatók úgy vélik, hogy a mikroszálak a változó óceáni áramlatokkal érkeztek a Guafo-szigethez és előbb a planktonok, majd a táplálékláncon egyre feljebb haladva a halak és végül a fókák gyomrába is eljutottak.

Jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték annak meghatározására, hogy a mikroszálak bármilyen káros hatással lennének az emlősökre, ám néhány tanulmány szerint morfológiai változásokat okoznak a halaknál.

“Még nincs túl késő, hogy meggyógyítsuk az óceánjainkat, ám az egyik első lépésként meg kell határoznunk, hogy mekkora kárt okoztunk az olyan tevékenységeinkkel, mint a műanyagok gyártása és kidobása” – mondta Kelly Diehl, a tanulmány elkészítését támogató coloradói Morris Animal Foundation munkatársa.

“Az ehhez hasonló tanulmányok segítenek választ adni a kérdéseinkre, hogy elkezdhessünk jobb döntéseket hozni a tengeri élővilág egészségének megőrzése érdekében” – fűzte hozzá a szakember.

– MTI –








hirdetés