Először találtak üstökösöket egy Naphoz hasonló csillag körül

Cambridge – Először talált bizonyítékot egy nemzetközi kutatócsoport arra, hogy egy Naphoz hasonló csillag körül üstökösök keringenek, a felfedezés lehetővé teszi a mi naprendszerünk “gyerekkori” történetének tanulmányozását – olvasható a Cambridge-i Egyetem honlapján.

A chilei Atacama-sivatagban lévő Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózat (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array, ALMA) adatainak elemzésekor a kutatók megmérték a szénmonoxid-szintet a csillag körül, az érték egyezik a Naprendszer üstököseinél mért szinttel.

Az eredményeket a jelenleg folyó chilei csillagászati tudományos ülésen mutatták be, majd a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című szaklap fogja közölni.

Az üstökösök lényegében jégből és kőből álló “piszkos hógolyók”, melyek néha a porból és párából képződött csóvát húznak maguk után. A csillagrendszerek kialakulásának hajnalán keletkeztek.

Általában a Naprendszer külső övezetében találhatók, de akkor válnak jól láthatóvá, amikor meglátogatják a belső régiókat. A Halley-üstökös 75 évente kerül a Naphoz közeli övezetbe, de van kométa, amelyik 100 ezer évente. Olyan is akad, amelyik csak egyszer érkezik meg ide, mielőtt a csillagközi űrbe hullana – írták a kutatók.

A tudósok úgy vélik, a Naprendszer kialakulásakor a Föld kőpusztaság volt, mint napjainkban a Mars, és amint az üstökösök összeütköztek vele, sok elem és vegyület, köztük a víz is megérkezett velük.

A vizsgált HD 181327 katalógusjelű csillag tömege mintegy 30 százalékkal nagyobb a Napnál, a Festő csillagképben, tőlünk 160 fényévre helyezkedik el. Mintegy 23 millió éves, míg a Naprendszer 4,6 milliárd éve jött létre.

“Az ilyen ifjú csillagrendszerek igen aktívak, üstökösök és aszteroidák ütköznek folyamatosan egymásnak és a bolygóknak. A rendszer jégösszetétele olyan, mint a miénk, tehát ha tudni akarjuk, milyen lehetett a Naprendszer a születése utáni időszakban, a HD 181327 tanulmányozásával képet kaphatunk róla” – mondta Sebastián Marino, az egyetemi csillagászati intézetének PhD-hallgatója, a tanulmány vezető szerzője.

Az ALMA adatainak felhasználásával megfigyelhették a porgyűrűvel körülvett csillagot. A por az égitestek ütközésekor keletkezett. Valószínű, hogy bolygók is keringenek körülötte, ám a jelenlegi teleszkópokkal ezt lehetetlen megállapítani.

Az üstökösök jelenlétének kimutatásához a kutatók gáz után kutattak, mivel a ütközések idején nemcsak por, de gáz is került a csillag köré. Korábban csak olyan csillagok közelében sikerült ilyen gáz nyomára bukkanni, amelyek lényegesen nagyobban a Napnál.

A rendszer összetételét modellezve sikerült szén-monoxidot találni, igen kevés található belőle csillag körül.
“Ez az eddigi legkisebb gázkoncentráció, amit valaha mértünk, megfelel egy 200 kilométeres átmérőjű gázgömbének” – mutatott rá Marino.

– MTI –








hirdetés