Elpusztultnak hitt székely kincs

A Székely-krónika a restaurálás előtt
A Székely-krónika a restaurálás előtt - © Fotó: Országos Széchényi Könyvtár
Budapest – Az 1945. március 28-ai bombatámadást követően a krónika is felkerült a veszteséglistára.


Ellopták a nácik, túlélt egy bombázást és egy hatalmas tűzvészt, majd megtalálta egy vasutas és a negyvenes évek végén az Országos Széchényi Könyvtárba került az 1559-ben kiadott Székely-krónika. Ezt követően éveken át lapult a Régi Nyomtatványok Tárának egyik páncélszekrényében, ahonnan a közelmúltban vették elő. Ez a kötet az első épen maradt könyv, amely 70 évvel később bukkant fel a Székely Nemzeti Múzeum elpusztultnak hitt anyagában, és most a nemzeti könyvtár segítségével hazatérhet Erdélybe.

Kijavítgatta, vigyázott rá

Az 1945-ben visszavonuló német csapatok a kifosztott múzeumok értékeit is magukkal hurcolták, így került a sepsiszentgyörgyi múzeum 52 ládába tett gyűjteménye is abba a szerelvénybe, amely Zalaegerszeg vasútállomásán vesztegelt. Az oroszok bevonulását megelőző napon negyven vagon lőszert állítottak a német vonat mellé, amely március 28-án egy légi bombázás következtében kigyulladt, felrobbant és mindent elpusztított. Tizenegy nappal később, a romok eltakarítása közben egy Kis Böndi János nevű vasutas egy vasbuzogányra, néhány kisebb fémtárgyra és egy könyvre bukkant. Mivel a munkások között egyedül ő volt erdélyi származású, érdekelte a könyv dialektusa, ezért magához vette. Ahogy egy levelében fogalmazott: „a könyv akkori állapotában úgy nézett ki, hogy mások a lapáttal akarták a gödörbe hányni. Én felvettem, kijavítgattam és vigyáztam rá” – tájékoztatta lapunkat az Országos Széchényi Könyvtár.

A bombatámadást követően a Székely-krónika is felkerült a veszteséglistára, ám Herepei János, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum akkori igazgatója 1945 nyarán arról számolt be a zalaegerszegi rendőrkapitánynak, hogy nem minden pusztult el a támadást követő tűzvészben. „Dr. Hamar Sámuel miniszteri tanácsos, pénzügyigazgató a pályaudvari romhalmazból egy kosárnyi mennyiségű tárgyat szedett össze; de ugyancsak ő értesült róla, hogy már a pusztulás utáni legelső napokban, amikor még nem volt lehetősége a színhelyet megvizsgálnia, máris akadtak olyanok, akik a szerteszét robbant tárgyak közül régi pénzeket és egyéb tárgyakat széthurcoltak.”

Azt nem tudni, a kötet pontosan hogyan került az Országos Széchényi Könyvtárba, annyi bizonyos, hogy a közel 460 éves könyv birtokosa a bejegyzések alapján brassói lehetett, mielőtt pedig a németek elvitték, a Székely Nemzeti Múzeum tulajdonát képezte. A kötetet Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója adta át szerdán Vargha Mihálynak, a Székely Nemzeti Múzeum főigazgatójának.

KM








hirdetés