Eltérés ízben, állagban, illatban – Tényleg silányabb minőségű élelmiszer jut a magyaroknak?

Akt.:
Eltérés ízben, állagban, illatban – Tényleg silányabb minőségű élelmiszer jut a magyaroknak?
© Illusztráció: getty images
Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – Nagy port kavart a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (Nébih) nemrégiben napvilágot látott, 2014-es vizsgálata, ami megállapította: egyes Magyarországon forgalmazott élelmiszerek gyengébb minőségűek az osztrák boltokban kapható hasonló termékeknél.

A vizsgálat élelmiszer-biztonsági kockázatot nem tárt fel, az élelmiszerek megfeleltek a csomagolásukon feltüntetett jelöléseknek. A probléma az volt, hogy egyes mintáknál a termékek bizonyos érzékszervi jellemzőikben és élvezeti értékükben különböztek egymástól, a levesporokban pedig eltérő volt a tészta és a húsgombóc mennyisége. Lapcsoportunk élelmiszer-ipari cégek vezetőit kérdezte: mit gondolnak a nagy vihart kavart jelenségről, de az utca emberének véleményére is kíváncsiak voltunk.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az eredményeket látva általános vizsgálatot rendelt el – ennek az eredményét a jövő héten hozzák nyilvánosságra –, Szlovákia és Magyarország pedig közös előterjesztést nyújtott be az unió illetékes tanácsához. Azt várják az Európai Bizottságtól, hogy vizsgálja meg a kérdést és találjon jogi megoldást arra, hogy a közösség területén egy gyártó ugyanazon termékét ugyanolyan minőségben vásárolhassák meg a fogyasztók.

Élő a probléma

Mélykuti Tibor, a Tej Terméktanács elnöke néhány konkrét példán keresztül szemléltette azt, hogy a tejiparban nagyon is élő a probléma. Elmondása szerint hoztak be például Erdélyből olyan tejfölt, amit 20 százalékos tejfölként árultak, de kiderült, hogy 55 százalékban kókuszzsírból készült.

– UHT-tejeknél is azt vizsgálták a hatóságok, hogy a dobozon feltüntetett zsírtartalomnak megfelelnek-e, és több szállítmányt kellett zárolni beltartalmi hiányosságok miatt. Az egyik hazai sajtgyártó cég külföldi tulajdonosa olyan sajtokat hozott be, amelyeknek a csomagolására pici betűvel ráírták, hogy „növényi zsíros termék”. Ami azért baj, mert ezzel leverik az itthon valódi tejből készült sajtok árát. Ez pedig azzal jár, hogy a többi cégnek is le kell vinnie az árait, ezért kénytelenek csökkenteni a felvásárlási árakat is. A probléma túlmutat a fogyasztón, hiszen egész ágazatokat lehet így padlóra küldeni – állítja.

Lakatos Zoltán, a Magyar Gabonaszövetség elnöke azt mondja, hogy idehaza az emberi fogyasztásra készülő élelmiszereknél kevésbé szigorú a hatóságok minőségi felügyelete, mint az állati takarmánygyártóknál. A kereskedelmi láncok Magyarországra főként Szlovákiából hoznak be lisztet, de a Nébih által feltárt minőségi problémával még nem találkoztak.

Folyamatos ellenőrzést!

– A vizsgálattal egyetértünk, de nem csupán kampányjellegű, hanem folyamatos revízió kellene. Mi állunk elébe – fogalmazott a szakember, hozzátéve: a lisztek beltartalmi értéke között legalább akkora különbség van, mint a mosóporok között; előfordulhat tehát, hogy a legolcsóbb lesz a háziasszony számára a legdrágább.

A Nébih vizsgálata élelmiszer-biztonsági kockázatot nem tárt fel, az élelmiszerek megfeleltek a csomagolásukon feltüntetett jelöléseknek. A probléma az volt, hogy egyes mintáknál a termékek bizonyos érzékszervi jellemzőikben és élvezeti értékükben különböztek egymástól, miközben a megjelenésük és a márkanevük hasonló volt.

Mindenféle megfordul

Bárány László, a Master Good Zrt. vezérigazgatója a friss baromfihúsok piacán ilyen esetekről nem tud. – Az uniós piac nagy és nyitott, azon mindenféle gyártó és kereskedő megfordul. A mi termékpályánkon landol például fél Európa „apró tojása”. A kiélezett piaci verseny a kereskedőket arra sarkallja, hogy igyekezzenek minél olcsóbb beszerzési forrásokat keresni. Ami esetenként óhatatlanul a minőség rovására megy – fogalmazott a cégvezető, aki szerint azért is nehéz minőségi problémákat feltárni, mert mire a bejelentés végigfut a hivatali láncon, addigra az utolsó darab kifogásolt termék is elfogy az üzletekből. – Az élelmiszer-biztonság ellenőrzése hatósági feladat. Gyártóként nekünk az a dolgunk, hogy úgy gyártsunk, ahogy az a nagykönyvben le van írva – jelentette ki.

Nem tapasztaltak ilyet

Szabó Miklós, a Tranzit Ker Zrt. vezérigazgatója elmondta, Európa egyik piacvezető víziszárnyas-előállítójaként a kacsa- és libatermékeik 90 százalékát nyugat-európai (jellemzően uniós) piacokra exportálják, és eddig még nem tapasztaltak olyat, hogy külföldi cégek hamisítani próbálnák a termékeiket. Ugyanakkor exportcikkről lévén szó, olyan tapasztalatuk sem lehet, hogy valakik külföldről silányabb minőségű árut hoznak be, hiszen Magyarország önellátó ezekből a prémiumtermékekből.

Ezt vizsgálták, ezt találták

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2014-ben 24-féle azonos vagy nagyon hasonló termékmintát hasonlított össze érzékszervi tulajdonságaik, összetételük alapján.

A közismert márkájú csokoládék mindenhol ugyanolyan minőségben kaphatók, de az ostyás Manner esetében az osztrák mintákban az ostya állaga kedvezőbb volt.

A Nutella magyarországi mintája kevésbé volt lágy.

A Coca-Cola Magyarországon kapható változatának az illata kevésbé telt, a cukortartalma pedig kicsit magasabb volt.

A Nesquick kakaópor magyar változatának illatában és ízében a kakaós jelleg gyengébb, az osztrák mintát a harmonikusabb, intenzívebb kakaós illat, telt kakaós-csokis íz jellemzi.

A vizsgált tejtermékek – Paula puding, Landliebe tejberizs, Actimel joghurtital – esetében a magyar puding hígabb, az édes íz dominál. Az osztrák tejberizs teltebb ízű.

A Knorr marhahúsleves kagylótésztával és húsgombóccal megnevezésű termék csomagjában a magyar vásárló 48 gramm, míg az osztrák fogyasztó 60 gramm levesport kap a pénzéért. Az osztrák vásárló 2 százalékkal több tésztát, közel dupla annyi húsgombócot és 3 százalékkal több répát kap.

A Knorr Fix Carbonara spagettialapban a magyar termékben nincs sajt, míg az osztrák mintában háromfélét is találtak.








hirdetés