Elverte az emberek vetését…

Akt.:
Elverte az emberek vetését…
© Fotó: Kelet-Magyarország
Az ember, pláne ha földműves, már csak ilyen: ha elolvad a hó – ami mostanában olyan ritka, mint a fehér holló – kimegy a határba. Szánt, vet – de nem mindig arat. Tavasszal Szatmárban hatalmas jégverés sújtotta az amúgy sem éppen bőségben lubickoló gazdálkodókat. Az országos sajtó azonban ugyancsak szőrmentén bánt a témával. Magyarán: elhallgatta. Hogy miért, azt tán a mindenható se tudja. Györke László jegyzete.

Az országot veri azóta is jég, kinek borsó, kinek dió, kinek barack nagyságú jut. Szinte minden frontátvonulásból származik káruk a gazdáknak. De nem csak nekik, hiszen a szélviharok kárt okoznak lakóházban, gazdasági épületben, a tövestül kicsavart fák, villanyoszlopok autókra zuhannak, vezetékek szakadnak. Soroljam még?

Igaz, a viharokból megyénk nem kapott annyit, mint az ország nyugati része és közepe. Ennek akár örülhetnénk is. Nálunk a viharoknál az aszály pusztít kegyetlenebbül. A laikus számára is elszomorító látványt nyújtanak megyénkben például a kukoricaföldek – akár a Nyírségben, akár Beregben. Ahogy mondani szokták, „furulyázik” a levele, sárgul, pedig még csak július van. Nem nehéz megjósolni a várható terméshozamot, ami valószínűleg egyenlő lesz a nullával.

Nem is tudom, mi a rosszabb: a vihar, a jégverés, vagy az aszály. Vagy így együtt…

A hatás már most borítékolható: alighanem jelentősen emelkedni fognak az élelmiszerárak. A piacon már most jól érzékelhető az áremelkedés, különösen, ha zöldséget vagy gyümölcsöt vásárol az ember.

– Györke László –








hirdetés