Emberről emberre nem terjed a fertőzés

Ha tehetjük, kerüljük el a csípéseket, védekezzünk, ebben segítségünkre lehetnek a rovarriasztó szerek
Ha tehetjük, kerüljük el a csípéseket, védekezzünk, ebben segítségünkre lehetnek a rovarriasztó szerek - © Illusztráció: dreamstime
Nyíregyháza – A Magyarországon őshonos szúnyogok nem terjesztik a nyugat-nílusi láz vírusát.

Az információs sztrádán bizonyára sokan belefutottak abba a hírbe, mely szerint egy nyíregyházi érintettje is van a nyugat-nílusi láznak. A sajtóban megjelentek alapján, a járványügyi központból telefonon kapta az értesítést a megyeszékhelyen élő Gergely arról, hogy megfertőződött a szúnyogok által terjesztett veszélyes vírussal.

Vérmintát küldtünk laborvizsgálatra a fővárosba, csak így igazolható vagy zárható ki száz százalékosan a fertőzésgyanú.” Dr. Kiss Csaba

Magyarországon augusztus 23-áig összesen 58, az említett kórokozó által fertőzött beteget regisztráltak – derül ki a hivatalos közlésekből.

A téma a figyelem fókuszába került, „lázban” tartja az embereket. Anélkül, hogy a közösségi oldalakon terjedő álhíreknek felülnénk (ugyanis vizsgálatok alapján igazoltan egyetlen magyarországi áldozatról sem adtak ki közleményt ezidáig), lapunk elsősorban orvosi véleményre alapozva, annak járt utána, hogyan előzhető meg a vírus terjedése, és mennyire kell félnünk a nyugat–nílusi láztól.

Kötelező bejelenteni

Az Afrikából származó betegséget a fertőző madarak hozzák be, a szúnyogok terjesztik, a nyugat-nílusi lázzal több tucatnyian betegedtek már meg Magyarországon, évente 10-40 közötti esetet diagnosztizálnak. Hazánkban öt éve kötelező bejelenteni a fertőzésgyanús eseteket.

– A mai rendelésemen egy jó általános egészségi állapotban lévő női betegnél merült fel a gyanú, hogy a nyugat-nílusi lázzal fertőződhetett meg – mondta el pénteken lapunknak dr. Kiss Csaba. A kótaji háziorvostól megtudtuk: a hölgy több mint egy hete fejfájással, magas lázzal küszködik, influenzához hasonló tünetei vannak.

Ritkán alakul ki szövődmény

– A végtagjain bőrkiütéseket vettem észre. Úgy láttam helyesnek, ha mindenképp küldünk vérmintát laboratóriumi vizsgálatra a fővárosba, mert csak az zárja ki vagy igazolja száz százalékosan a fertőzésgyanút – osztotta meg a történteket a doktor.

Hozzátette: ennél a vírusnál már csak azért sincs ok komoly aggodalomra, mert emberről emberre nem terjed, így nem állhat fenn a tömeges járvány veszélye. Szövődmények (vírusos agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás) ritkán alakulnak ki, előfordulásuk az idős, több alapbetegséggel küzdőknél a legkockázatosabb, mert gyengébb az immunrendszerük.

Az esetek 80 százalékában észre sem vehető a megfertőződés, ugyanis a megfázáshoz hasonló, enyhébb tünetek és a helyi viszketés spontán elmúlik.

– Oltással nem lehet védekezni a vírus ellen, bár a vakcina fejlesztés alatt áll. A tünetekre nincs antivirális szer, az immunrendszer erősítése mindenkinek ajánlott!

Szúnyogirtással, rovarriasztó készítményekkel, krémekkel, erre alkalmas eszközökkel lehet meggátolni a szúnyogcsípést, ami az elsődleges megelőzés ebben az esetben. Fontos az is, hogy a ház körül ne legyen olyan hely, ahol az apró vérszívó tenyészhet: vízzel teli vázák, virágládák, egyéb nyirkos helyek.

Nem lokális problémáról van szó

Dr. Kiss Csaba felhívta a figyelmet arra is: a betegség lappangási ideje 3-6 nap, ha felmerül a fertőzés gyanúja (magas láz, fejfájás, fényérzékenység, izomgyengeség), azonnal orvoshoz kell fordulni.

– A globális felmelegedés miatt az egyre melegebb területekről a szúnyogok is északabbra húzódnak, azok a fajok, amelyek jellemzően az afrikai kontinensen fordultak elő, hordozták s vitték tovább a vírust, már a mérsékelt övben is meglapulnak, ezért a probléma sehol sem lokális – fűzte hozzá a doktor, akitől megtudtuk: a hazánkban őshonos szúnyogok nem terjesztik a vírust.

– KO –


A Nyugat-nílusi lázról

Előfordulása: A Nyugat-nílusi láz szúnyogcsípéssel átvihető vírusos megbetegedés, amely nagymértékben elterjedt Afrikában, Európa déli részein, Közép-Keleten, Indiában és az Amerikai Egyesült Államokban. Az utóbbi években, Romániában és Csehországban is észleltek eseteket.

Kórokozója: A vírust Culex moszkitók (szúnyogok) terjesztik madarakról emberre, szúnyogcsípés révén. A maláriát terjesztő szúnyogokkal ellentétben, ezek a szúnyogok nappal aktívak.

Kimutatása: A vírus a betegség első 6 napján kimutatható a vérből. Később szerológiai vizsgálattal – a vérben jelenlévő ellenanyagok kimutatásával – lehet igazolni a fertőzést.

Kezelése: Jelenleg csak tüneti kezelés lehetséges. Az emberi megbetegedések megelőzésére még nem fejlesztettek ki oltóanyagot.

Megelőzés: Rovarriasztók használata, szúnyogcsípés elkerülése.

(Forrás: Országos ­Epidemiológiai Központ)








hirdetés