Emberségből jelesre vizsgáztak a pusztadobosiak

Lélekemelő találkozások
Lélekemelő találkozások
Pusztadobos – Kárpátaljai magyar zarándok testvéreiket fogadták a pusztadobosi görögkatolikusok.

– Ha csak egy éjszakára is, de immár tizen­nyolcadszor leltek „második otthonukra” Pusztadoboson élő testvéreiknél azok a határon túli görögkatolikus magyarok, akik fáradtságot nem ismerve július 21-én Beregsuránynál belépve az országba zarándoklatra indultak Máriához, a könnyező Szűz Anyához Máriapócsra. A hőségben megtett úton elfáradva a délutáni órákban harangszó kíséretében érkeztek a görögkatolikus templom udvarára, ahol ünnepélyesen fogadtuk őket – számolt be a pusztadobosiak számára is felemelő eseményről lapunknak Halinda Gyula görögkatolikus parókus.

Ember az emberért

– Lélekemelő volt látni a több mint 400 zarándokot pásztoruk, Luscsák Nílus munkácsi görögkatolikus segédpüspök kíséretében. Köszöntésük után régi ismerősként üdvözölték egymást a zarándokok és a befogadó családok. Másnap reggel egy lelkes kis pusztadobosi csapattal nőtt a zarándokok létszáma. A 8 évestől az 54 évesig összesen húszan vállalkoztunk rá, hogy csatlakozunk a zarándokokhoz. Volt, aki most először érezte át, miért és kiért jó elzarándokolni Máriapócsra. Egymást cipelve, segítve mentünk egymásért. Amikor kimerülten beléptünk a máriapócsi kegytemplomba, az arcokon legördülő könnycseppekben benne volt minden.

Ki tudja megmondani, hogy az elmúlt 18 évben mennyi barátság alakult ember és ember között, mennyi ima, ének hangzott az emberért? Út közben mennyi lépést kellett megtenni a határtól Máriáig? Annyi biztos, hogy a másik emberért tett jószívű cselekedetért megadatik a mennyei jutalom”

– lelkesedett a parókus.

Családok együtt

Régi vágya teljesült az egyházközség vezetőinek és tagjainak azzal, hogy július utolsó szombatján családi napot tartottak a helyben lakó görögkatolikus családokért a templomuk udvarán.

– Szerettük volna, hogy ne csak vasárnaponként, a templomban találkozzanak a családok, hanem legyen egy délután, amikor van lehetőség egymással kötetlenül barátkozni, beszélgetni, nevetni vagy bátorítani, egyszóval együtt lenni – folytatta az egyházfi. – Közel százan fogadták el meghívásunkat és vettek részt családi napunkon. A templomi megnyitó közös ima után megáldottunk családokat, kérve egyben a jó Istentől számukra jó egészséget, békességet és bőséges áldást. Kovács Sándor országgyűlési képviselő is a közösségek erejét hangsúlyozta köszöntőjében. A délutánunk ennek a fényében telt el. Közösségben voltak a gyerekek az udvari játékokban, a fiatalok kiszakadva a világ hangos zajaiból, a felnőttek a hozzájuk hasonlókkal, s az idősek is a fejlődő generációval. Jó volt közösségben egymás mellé leülni, egymást meghallgatni, egymásért tenni és ennek az eredményét is megtapasztalni.

– Mindkét felemelő hangulatú találkozónk elő- és utómunkálataihoz nyújtott áldozatos segítségükért köszönetet mondunk településünk önkormányzatának és a helyi oktatási intézménynek. Megköszönjük Fülöp Sándor nyugalmazott plébánosnak, hogy hosszú éveken keresztül maga is segítette a zarándok testvéreink „otthonra találását” és a befogadó családoknak a zarándokok szeretetteljes ellátását. A júliusi két esemény az „embertől emberig” szellemében indult, de a hónap végére megéreztük, hogy milyen közösségként tenni a közösségért – fejezte be Halinda Gyula görögkatolikus parókus.

KM-GB



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .






hirdetés