“Emeld nemzetedet, ez legyen törvényed!”

Dr. Vraukóné Lukács Ilona tudományos kutató
Dr. Vraukóné Lukács Ilona tudományos kutató
Kisvárda – „Bessenyei kultusz ápolói, a filozófus–író emberi tulajdonságainak elismerő, szellemi értékeinek őrzői – amióta lehetőség van rá– mindig is úgy tették dolgukat, hogy abból lényeges: tudományos és kulturális –haszna” legyen a nemzet és ezen belül, a szülőföld, a Nyírség társadalmának.

Miért nincs ennek az alkotókban gazdag vármegyének irodalmi múzeuma? A válsz egyszerű: mert eddig nem volt hozzá akarat. Ennek tudatában határozta el társaságunk, hogy elkezdi a Nyírségi Irodalmi Múzeum alapításának előkészítő és szervező munkáját. Első lépésként összeállítottuk azt a gazdag alkotói névsort, amely jelenlegi tudásunk szerint magába foglalja mindazokat az írókat, költőket, irodalomtörténészeket, kutatókat stb., akik a mi vármegyénkben születtek, vagy alkotói korszakuk legjelentősebb részét itt töltötték. A Múzeum tervezett helye, Nyíregyházán, a Bessenyei Téren lévő egykori Kállay–villa.”

( Részlet. Bánszki István: A „Nyírségi Irodalmi Múzeum” reménye. Bessenyei Almanach. 2010.)
 

Hagyományaink ápolása


 “Emeld nemzetedet, ez legyen törvényed!” ezt vallja a Nyíregyházán működő Bessenyei György Irodalmi és Művelődési Társaság, saját hitvallásaként– kezdte beszélgetésünket dr. Vraukóné Lukács Ilona tudományos kutató, a Móricz Zsigmond Megyei–Városi Könyvtár főtanácsosa, a Magyar Kultúra Lovagja, a Nyírségi Irodalmi Múzeum című kiállítás megnyitását követően Kisvárdán a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Házában. A társaság jogelődje 1898–ban alakult, s 1948–ig. működött. Olyan maradandó dolgokat hagyott hátra az utókornak, mint a Bessenyei szobor, a Szabolcsi Szemle megjelentetése 1906–ban. Az ismeretterjesztés fórumát is ők szervezték meg, amelye a mai TIT–nek volt az elődje. A társaságban dolgozó emberek indították útjára a zenei képzést is, amely Vikár Sándor nevéhez fűződik, s ma iskola viseli a nevét. Olyan maradandó emlékeket alkottak a Bessenyei Társaság tagjai mely előtt tisztelettel adózik az útókor, a ma élők.
 
Az újraéledés 

–1987 volt az év, amikor ennek a társaságnak a jogutódja, újra éledt, s újra indították az 1898–ban megkezdett munkát. Ez a társaság az eddig megjelent almanachjaiban fölvállalják és ápolják az irodalmi alkotásokat, hagyományokat legszélesebb körökben mind azt, ami a megyénkből származik. Kevés olyan vármegye van, olvashatjuk az egyik kötetben, amely annyi anyagot adott volna ki az országban, mint megyénk Szabolcs–Szatmár–Bereg megye.
Kölcsey, Móricz, Krúdy, Váci és sorolhatnánk tovább a neveket azokról, akik ebből a megyéből származnak. A kötetekben szereplő, szerzők, írásaikban úgy gondolták, hogy mindazok az ötletek, a hagyományápoló gondolatok, amelyek az eddig megjelent kötetekben megjelentek, talán akkor érhetnének el igazán sikert, hogyha olyan maradandó alkotásokat hagynának a mai társaság tagjai az utókorra, mint azt elődjeik tették. Így születet meg a Nyírség Irodalmi Múzeum létrejöttének, megnyitásának gondolata. A Társaság elnöke, Bánszki István tanár úr a következő képen fogalmazott: „…–most érkezettel az idő, amikor nem csak szakmailag, hanem a politikai akarat is meg van ahhoz, hogy egy ilyen irodalmi múzeum létre jöjjön az általunk tervezett helyen, Nyíregyházán, a Bessenyei téren lévő Kállay–villában.”
 
A kisvárdai kiállításon szereplő tablók a leendő múzeum anyagai?

–Az itt látható tablók az alapjait adják a leendő múzeumnak. Eddig 54 tabló készült el, pedagógusok, könyvtárosok, irodalombarátok önkéntes egyéni munkája eredményeként. A 2010–es almanachban 96 név van összegyűjtve, akikről úgy gondolják a társaság vezetői, hogy meg kellene emlékezni a leendő múzeumban, életükről, munkásságukról. az itt látható tablók egy önálló helyiségbe nyernek elhelyezést, ahol a személyes –még fellelhető– tárgyaikkal kiegészülve válnak majd teljessé a nyilvánosság előtt. Így válik majd teljessé a nyilvánosság előtt, életük, munkásságuk felidézett pillanatai.
 
–Vannak–e Kisvárda és környékéről irodalmi személyiségek?

–Itt a kiállításon nincsenek irodalomhoz kötődő személyek a városból és a térségből. Ennek a városnak és térségnek, az itt élőknek legyen feladata azon személyek felderítése, a tablók elkészítése, személyes tárgyak összegyűjtése, hogy teljessé válhasson a múzeum anyaga. Nagy örömmel várja társaságunk ezeket az anyagokat. Én azt kívánom, hogy Bessenyei szellemiségének s az ő felhívásának, hogy „Emeld, nemzetedet s ez legyen törvényed.” Igyekezzünk ennek minél jobban megfelelni, s gyűjtsük össze megyénk, a különböző térségeink irodalmi, művelődéstörténeti emlékeit. Ebben a szellemben, tanítsuk s neveljük gyermekeinket a családunkban és az oktatásban – mondta befejezésül, dr. Vraukóné Lukács Ilona tudományos kutató, a Móricz Zsigmond Megyei–Városi Könyvtár főtanácsosa, a Magyar Kultúra Lovagja.
 
Gyűjtsük össze városunk, térségünk irodalmi értékeit

Balassi Bálint, külföldön és Magyarországon is sokfelé megfordult, így Kisvárdán is. Várday Mihály özvegyével, Dobó Krisztinával 1584 karácsonyán kötött házasságot, mely rövid ideig tartott. A kézikönyvek, mint az első magyar költőnőt tartják számon Telegdy Katát, aki nagyműveltségű, az irodalomban is jártas reneszánsz nemesasszony volt. Évszázadokat ugorva, máris az 1900–as években vagyunk. Virágh Ferenc (1907–1935) költő, író helytörténész. De folytassuk a sort, az anarcsi Czóbel Minkával, a dögei Ölbey Irénnel, a kisvárdai Kondor Jenővel, Gondos Gyulával, az irodalmár Bakajsza Andrással, s a legfiatalabbakkal, a költő Malmos Károllyal. Legyen feladatunk, hogy a város és a térség irodalmárai, költői, írói és ott legyenek, képviselve bennünket megyei irodalmi múzeumban.








hirdetés