Emlékművet emeltek az elhurcolt zsidóknak Kislétán

Akt.:
Emlékművet emeltek az elhurcolt zsidóknak Kislétán
© Fotó: Dodó Ferenc
Kisléta – A tavasz ünnepét már nem élték meg a kislétai zsidók sem.

– 1944 tavaszán a Peszách ünnepét tartották a zsidók. A Peszách – a szabadulás ünnepe, a három zarándokünnep egyike. A felszabadulás emlékét őrzi, és azt idézi, hogy Izrael gyermekei a kétszáztíz esztendős egyiptomi rabság után kivonultak Egyiptomból – hangoztak el dr. Riczu Zoltán egyetemi tanár mondatai a kislétai református templomban tartott ökumenikus istentiszteleten, ahol a holokauszt kislétai áldozataira emlékeztek.

Fájdalmas emlékek

– Ez a nyolc napos ünnep 1944. áprilisában nem a felszabadulást jelentette, hanem a rabságot hozta el a zsidók számára, a tavasz ünnepét már nem élték meg a kislétai zsidók sem. Április 16-án vasárnap csendőrök kopogtattak a családok ajtaján, mindössze néhány percet adtak a készülődésre, majd kiterelték a lakókat az utcára, és erőszakkal elvitték őket a Nyírtelek melletti varjúlaposi gyűjtőtáborba, ugyanide szállítottak zsidókat Szabolcs vármegyéből és Kárpátaljról. Szintén ekkor kezdődött a magyarországi zsidóság megsemmisítése, ez volt az úgynevezett első zsidótlanítási zóna, amibe megyénk is beletartozott – hangzott el.

Generációk vesztek oda

Eközben feszült csendben és mély átéléssel figyelt a hallgatóság.

– A gettósítást a vidéki zsidókkal kezdték, sárga csillagot kaptak, vagyonukat elvette az akkori államhatalom, több mint 430 ezer zsidót hurcoltak el vidékről. Döntő többségük kínhalált halt, köztük a kislétaiak is, ugyanis az 1941-es népszámlálási adatok szerint 53 zsidó lakott a településen, a vészkorszak után mindössze négyen maradtak – hangzottak el a hamisítatlan tények, szomorú mondatok. S ezután jöttek a kérdések, sorra. – Vajon mivel tették volna jobbá Kisléta életét, gyarapították volna értékeit azok a zsidó tizenévesek, akik nem nőhettek fel? Vajon mennyi kitűnő embertől, tudástól fosztottak meg minket? – tette fel a kérdést a történész, aki közben sorolta az áldozatok neveit. Kiemelte, hogy ma is küzdeni kell az antiszemitizmus ellen, mert az eszme lopakodik, szavakban, sőt tettekben is jelen van, hiszen egyre sűrűbben gyújtanak ma is gyertyát áldozatokért Franciaországban, Németországban vagy Belgiumban – utalt a nyugat-európai atrocitásokra, terrorcselekményekre beszédében.

Fel kell tárni a múltat!

– Az utókor nem felejt, és a kislétaiak úgy döntöttek, megőrzik egykori zsidó polgártársaik emlékét, mert bármennyire is fájdalmas, de fel kell idézni a múltat annak érdekében, hogy hasonló szörnyűség ne fordulhasson elő ismét.

– Nem szoktam holokauszt megemlékezésekre járni, mert nehéz, fájdalmas az áldozatokról, a sebekről beszélni, de ha egy ilyen kis településnek, mint Kislétának fontos, hogy a 39 áldozatnak emléket állítson, akkor el kellett jönnöm ide – mondta Szücs Szabó László, az Alapítvány a Zsidó Temetők Megóvásáért Kelet-Európában vezetője. – Ez a térség mindig is a vallásos magyar zsidóság központja volt, világhírű rabbik származnak innen, állni kell ennek az emlékműnek! 74 év elteltével sem lehet feldolgozni a veszteséget, de az elhurcoltak élettörténetét fel kell tárni – hangzott el. A két márvány­oszlopon arany betűk­kel írt nevek és két korabeli fénykép látható, amin összegyűjtik, s vagonokkal elszállítják a kislétai zsidókat.

KO

Címkék: ,







hirdetés