Emmi-levél az iskoláknak a köznevelési kerekasztal eredményeiről

Budapest – Levélben tájékoztatta az iskolaigazgatókat és a pedagógusokat az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelési helyettes államtitkára a köznevelési kerekasztal eddigi eredményeiről, jelezve: legközelebb ősszel tartanak ülést, de a munkacsoportok nyáron is dolgoznak.

Sipos Imre levelében – amelyet szerdán az MTI-hez is eljuttattak – kiemelte: az állami intézményfenntartó átalakítása január 1-ig befejeződik a kerekasztal javaslatainak megfelelően. Az 58 tankerületi központ önálló költségvetési szervként jön létre, az intézmények OM-azonosítóval és keretgazdálkodással bíró jogi személyek lesznek. Az állami intézményfenntartó központ költségvetési kerete jövőre 589 milliárd forint.

Kitér arra is, hogy az új nemzeti alaptantervet 2017 végéig dolgozzák ki és leghamarabb 2018 szeptemberétől lehet hatályos. Az új tartalmi szabályozást meghatározó dokumentumok kidolgozásával párhuzamosan születik döntés arról, hogy bevezetik-e a kilenc évfolyamos általános iskolát. Már most augusztusra tanmenet javaslatok készülnek ugyanakkor, hogy mely kerettantervi témák hagyhatók el, vagy “súlytalaníthatóak”. Az Emmi a tartalomfejlesztési munkacsoport javaslatára bevezeti első két osztályban a 30 perces tanórákat, hogy a kisdiákok ne legyenek túlzottan leterhelve.

Az intézmények maguk dönthetik majd el, hogy a 2017. szeptember 1-i béremelésre szánt összeget teljesítmény-arányosan differenciálják, vagy egyenlő mértékben osztják szét a pedagógusok között. Ez a változtatás bekerült a köznevelési törvény júniusi módosításába is. Emlékeztetett arra, a szakszervezetek követelése volt, hogy a pedagógus előmeneteli rendszeren változtatni kell, hogy lehetőség legyen a többletteljesítmény díjazására.
A pótlékok differenciálása érdekében az állami fenntartó számára elkülönített, kötött felhasználású költségvetési keretet kell biztosítani.

Idén az Emmi-hez tartozó köznevelési intézményekben dolgozó, pedagógus szakképzettséggel nem rendelkezők kétszer nettó 35 ezer forintos béren kívüli juttatásban részesülnek, s kezdeményezték, hogy ezt más minisztériumoknál is biztosítsák. Januártól generálisan hét százalékos béremelést is kapnak az érintettek, és további három százalékot az intézményvezetők javaslatára osztanak szét, teljesítménykritériumok alapján.

A tárca jövőre minden eddiginél több, 35 ezer pedagógusnak biztosít lehetőséget minősítésre való jelentkezésre. Az Emmi figyelembe vette a kerekasztal által megfogalmazottakat, a jelentkezéskor előnyt élveznek akik komoly szakmai gyakorlattal, vagy pedagógus szakvizsgával rendelkeznek.

2013. szeptember 1-én státuszban lévő, idén szeptember 1-jén hét évnél kevesebb idővel nyugdíj előtt álló pedagógus I. fokozatban lévő, minősítési eljárásban még nem részt vettek az eljárás alól mentesülnek és automatikusan pedagógus II. fokozatba kerülnek. Az ideiglenesen pedagógus II-ben lévők minősítési kötelezettségét törölték a jogszabályból.

Kezdeményezték a vonatkozó kormányhatározat módosítását, hogy a nyugdíjas pedagógusok legfeljebb két évig az intézményvezető egyetértésével továbbfoglalkoztathatók legyenek.

Az iskolában való kötelező benntartózkodást törölték, az intézményvezető hatásköre lesz annak meghatározása, hogy mit vár el a pedagógusoktól a heti 32 órás kötött munkaidőben. Kitértek arra is, hogy a kerekasztal pedagógus foglalkoztatási munkacsoport ülésein a többség elfogadhatónak tartotta a 22-26 órára vonatkozó jelenlegi szabályozás megtartását a pedagógusok számára, ha a szükséges státuszokat biztosítja a fenntartó az intézményeknek.

A tartalomfejlesztési munkacsoport javaslata alapján 1-2. évfolyamon megszűnik a kötelező tartós tankönyvhasználat, ezekben az osztályokban a gyerekek új tankönyveket kapnak.

Kitért arra is, hogy a kerekasztal tárgyalásainak eredményeként a szakgimnáziumi óratervekbe komplex természettudományos tárgy került 9. évfolyamra, amely biztosítja minden diák részére a természettudományos alapműveltséget. Január 1-én lép életbe az ágazati érettségi vizsga, amely nem csak emelt, hanem középszinten is szervezhető lesz.

A pedagógusok előmeneteli rendszere a következő tanévtől kiterjed a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus szakképzettséggel rendelkező, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítőkre is – jelezte Sipos Imre.

A levélben megemlítette a pedagógus hivatás munkacsoport javaslata alapján hogy a tanárképzést költséghatékonyabbá kell tenni, a felsőoktatásban tanított diszciplináris tartalmakat közelíteni kell a köznevelés igényeihez, és növelni kell a pedagógiai, pszichológiai és módszertani tárgyak súlyát.

A diákönkormányzatok támogatása és az Országos Diákparlament újbóli felépítése az őszi kerekasztal ülés témája lesz – tette hozzá.

Szintén ekkor foglalkoznak majd a mindennapos testnevelés kérdéskörével. A tartalomfejlesztési, valamint a gyermek és tanulói életutak munkacsoport is foglalkozott azzal hogyan lehet jogszabály-módosítással, tantervi változtatással, szakmai támogatással, a pedagógusképzés és továbbképzés révén, valamint infrastruktúra fejlesztéssel segíteni a mindennapos testnevelés gyakorlati megvalósítását.

Sipos Imre rögzítette a kerekasztal hat munkacsoportja összesen 45 ülést tartott, munkájában pedig 250 szakember vett részt.

– MTI –








hirdetés