EP-képviselők: jó úton halad Szerbia az EU-csatlakozás felé, de vannak még feladatok

Belgrád – Jó úton halad Szerbia az európai uniós csatlakozás felé, ugyanakkor számos feladatot kell még teljesítenie, és folytatnia kell a megkezdett reformokat – összegezték az Európai Parlament Szerbia Barátai nevű csoportjának tagjai pénteken Belgrádban.

A Szerbia Barátai csoport 2015-ben jött létre az EP informális társulásaként. Az Európai Parlament képviselői a szerb fővárosban tett pénteki látogatásukon találkoztak az európai integrációval foglalkozó szervezetek, illetve állami testületek tagjaival, hogy a nyugat-balkáni ország integrációjának menetéről tárgyaljanak.

Július 19-én megnyílik a csatlakozási tárgyalásoknak az emberi jogokról és az igazságszolgáltatásról szóló 23-as, valamint a jogállamiságra és a belügyekre vonatkozó 24-es fejezete. A várakozások szerint pedig az év végéig akár további hat fejezetet is megnyithatnak, egyebek mellett a közbeszerzések szabályozására vonatkozó részt, amely a korrupció elleni harc fontos pontja lehet.

Eduard Kukan, az EU-Szerbia Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottság küldöttségének elnöke szerint a legnehezebb kérdések éppen a hamarosan megnyitandó fejezeteket érintik, valamint a jogállamiságra, a korrupcióellenes harcra, a mezőgazdaságra és a környezetvédelemre vonatkozó részek is kihívások elé állítják majd Szerbiát.

Deli Andor vajdasági származású Fideszes EP-képviselő az MTI tudósítójának arról beszélt, hogy ha mindezek a fejezetek megnyílnának, akkor Szerbia nagyon dinamikusan tudna haladni a csatlakozási tárgyalásokkal. A brüsszeli támogatás, illetve a péntekihez hasonló látogatások pozitívan erősíthetik meg az unióról alkotott képet.

Deli Andor szerint el kell kerülni azokat a “rossz üzenetet” közvetítő helyzeteket, amelyekben esetleg egy csatlakozni vágyó fél már teljesítette az elvárásokat, mégsem tud tovább haladni az integráció felé vezető úton.

Ilyen helyzetben találta magát Szerbia június végén, amikor nem hagyták jóvá, hogy megnyíljanak az újabb csatlakozási fejezetek, a pozitív döntés pedig csak a párizsi Nyugat-Balkán-konferencia után, a politikai akadályok elhárulását követően született meg.

Brüsszelnek nemcsak technikai szempontból kell odafigyelnie, hogy milyen pontokat, akcióterveket teljesít Szerbia – fogalmazott Deli Andor -, hanem egyfajta ösztönzést is kell adnia, mert ellenkező esetben akár elbizonytalaníthatja az embereket.

– MTI –








hirdetés