Erdei bagolyjelentés

Erdei bagolyjelentés
Nyíregyháza – Bagolyra hangolva barangoltak, jelentős állományt találtak.

Egy maroknyi önkéntes arra vállalkozott a napokban, hogy egy éjszakába nyúló séta keretében ismét számba veszi a Sóstói-erdőben fészkelő macskabaglyokat.

Az utóbbi időben már mindenhonnan a madarak énekét hallhatjuk: a belvárosban is jelzik, hogy itt a tavasz, és persze nincs ez másként az éjszakai erdőben sem. A baglyok ilyenkor már költenek, ezért saját területüket aktívan védik, ottlétüket jellegzetes, kísérteties nyávogásukkal vagy huhogásukkal jelzik, ezért ez az időszak a legalkalmasabb a felmérésükre.

Mesterséges odúk

A macskabagoly az egyetlen bagolyfaj, amely jelenleg költ Nyíregyháza parkerdejében.

Az öreg tölgyekkel tarkított természetes állományú erdőrészekben, idős fák odvaiban, repedéseiben fészkel. A Sóstói-erdőben azonban több helyen is találhatók táj­idegen fafajokkal telepített, azonos korösszetételű, odvasodásra kevésbé hajlamos erdőrészek, amelyek a baglyok megtelepedésére nem megfelelőek, ezért a természetvédő önkéntesek ezeken a helyeken évekkel ezelőtt mesterséges odúkat helyeztek el, amelyekben számos kisbagoly látott már holdvilágot.

Védett madarak

– A teljes erdőt bejárva, néhány száz méterenként megállva hordozható hangszóróval rövid ideig lejátsszuk a bagoly hangját. Nem a becsalogatás a cél, csak a regisztráció, s ha a madár magától szól – mint erre több példa is volt –, akkor nem is „hangozunk” – tájékoztatta lapunkat először a metódusról Gilányi Gábor, az E-misszió Egyesület önkéntese, aki egyúttal azt is leszögezte: mivel védett madarakról van szó, a felmérés során a lehető legrövidebb zavarásra törekszenek.

Fontos visszajelzés

– Az erdőbejárás során tíz, egymástól jól elkülöníthető helyen hallottunk és láttunk baglyot. Ez – tekintettel az erdő 300 hektáros területére – egy igen jelentős állomány, amely jelzi, hogy milyen lényeges megőrizni a koros, odvas fákban gazdag erdőrészeket. Emellett fontos visszajelzés számunkra, hogy mesterséges költőládákkal megőrizhetjük, illetve növelhetjük is a populáció nagyságát olyan helyeken, ahol a fák erre nem lennének alkalmasak – ismertette az eredményeket Gilányi Gábor.

HP








hirdetés