Erdély: metafora és ütközőtér

Vida Gábor
Vida Gábor
Nyíregyháza – Kilencedszer ülhetjük körbe a Művészasztalt, a vendég ezúttal Vida Gábor lesz.

A Művészasztal kuriózum a kulturális rendezvények színes és gazdag kínálatában. Különlegességét az adja, hogy az alkotók a megszokottól eltérő módon mutatják be a kortárs irodalom egy-egy kiemelkedő alkotóját: felolvasó színház formájában keltik életre az adott vendég egy-egy művét. A „társulat” mindig egyetlen estre áll össze, a produkciók egyszeriek, megismételhetetlenek. Az eddigi vendégek – Tompa Andrea, Grecsó Krisztián, Boldizsár Ildikó, Csabai László, Gerlóczy Márton, Háy János, Kováts Judit és Dragomán György – egytől egyig a kortárs magyar irodalom kiváló képviselői, a sor pedig csütörtökön 17 órától a MŰvész Stúdióban tovább folytatódik: a kilencedik Művészasztal vendége Vida Gábor író, szerkesztő lesz.

Hozott anyagból dolgozik

A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán szerzett diplomát, azóta Marosvásárhelyen él. A Látó Szépirodalmi Folyóirat próza rovatának szerkesztője, az egyik leghíresebb regénye az Egy dadogás története, amely írói pályakép, egyben egy térség és magának az önéletrajziságnak is fantasztikus regénye.

„Szülőföldet akartam írni magamnak, mintha csak úgy volna az, hogy írunk egyet, amikor arra van szükség, hogy legyen, vagy lett volna. Senki sem találhat ki magának szülőföldet a semmiből, mindenki hozott anyagból dolgozik” – ez a hozott anyag ebben a regényben Vida Gábor életrajza, amelybe beletartozik édesapja és édesanyja élettörténete mellett az előző nemzedékek históriája és Erdély történelme is. Az Arad melletti Kisjenőn felnövő író apai ága a mai magyar határtól pár kilométerre élt, anyja Barótról, Székelyföld mélyéről érkezett; így e két végpont között Erdély egyszerre volt metafora és valóságos ütközőtér, ahol a különböző vallások, nyelvváltozatok, mentalitások, reflexek és tájak is fontos szerepet játszottak: karaktert formáltak, távlatot adtak. A regényből színpadra állított jelenetek rendezője Kosik Anita, a szereplők Horváth László Attila, Horváth Viktor és Kováts Dénes. A zenéért Karap Zoltán és Bartus Zoltán felelnek, Vida Gáborral az est háziasszonya, Kováts Judit beszélget.

Hagyományos próza

Hagyományos prózát ír, példaképeinek a klasszikus szerzőket tekinti: Jókait, Mikszáthot, Krúdyt, Móriczot, Dosztojevszkijt. Ars poeticáját a következő idézet tükrözi: „Azt hiszem, kijutottam a szövegirodalomból. Mindig hagyományos prózát akartam írni, magyarán szólva: történetet szeretek mondani. … Nem fogom megújítani a magyar prózát. Ha nagyképű akarok lenni, azt mondom általában, hogy én medvét először erdőben láttam, nem állatkertben és nem a tévében.”

KM








hirdetés