Eredeti, francia nyelven olvasta Camus-t a kisvárdai nyelvtehetség

Pavlovics Zsófia előtt kinyílt a világ
Pavlovics Zsófia előtt kinyílt a világ
Kisvárda – Nem mindennap, s nem minden bokorban terem olyan diák, mint Pavlovics Zsófia, a kisvárdai Bessenyei György Gimnázium tanulója. A fiatal nyelvzseni még az általános iskolában kezdte tanulni az angolt és az oroszt, s egy kissé a franciába is belekóstolt, ám gimisként szentelte magát igazán az idegen nyelvek elsajátításának.

Versenyek garmadán

Az első sikerélmény az angol középfokú nyelvvizsga megszerzésével jött el az életében, 11.-es korában pedig a versenykihívások is rendre megtalálták. Az Országos Nagy Francia Tollbamondó Versenyen 100 kortársa közül 6. lett, az I. és a II. Országos Nyelvhasználó Versenynek pedig két nyelvből is nekivágott, angolból az első, franciából pedig a 3. helyre küzdve fel magát. Aztán jött a „Keressük megyénk legjobb angolosát!”: gyorsan megtalálták Zsófi személyében. Mindezek mellett Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyre nevezett magyarból, más nyelvi vetélkedésben is volt része, s a legnagyobb sikerekre sem kellett sokáig várnia.

Azok a francia sanzonok…

– Édesanyámnak köszönhetem elsősorban – aki franciatanár –, hogy megismerhettem a francia nyelv dallamosságát és szépségét, de az orosz iránt már a szép cirill betűformák miatt ébredt bennem kíváncsiság – tudtuk meg Zsófitól, aki elárulta azt is, hogy hobbi szinten az olasz tanulásába is belekezdett. – Minél többet gyakoroltam, annál több örömet hoztak a nyelvek az életembe. Imádom például a francia dalokat és sanzonokat, mert a szövegük nyugtatólag hat rám. S jó érzés megtapasztalni azt is, hogy a francia barátaimmal a saját nyelvükön levelezhetek.
De ne ugorjunk ekkorát az időben, mert az álmok se teljesülnek azonnal. Az első élményeket a nyelvhasználó verseny hozta el, amelynek kétszer is nekifutott. Alkalmanként egy-egy egész éven át szövegekkel viaskodott, teszteket oldott meg, végül írnia kellett egy prezentációt az adott témáról. Kevés olyan magyar diák van ma Magyarországon, aki annyit tudna a csokoládéról és a farmerról, mint ő, ráadásul franciául. S akkor jött a Rotary Klub angol nyelvi versenye, ahol nem csupán nyert, de jutalmul – cserediákként – egy észak-franciaországi kisvárosba is eljutott, két hetet töltve el egy ottani családnál.

– Valósággal elhalmoztak programokkal, s mivel a nemzetközi csapatból egyedül én tudtam franciául, közelebb is engedtek magukhoz. Nagy élmény volt megtapasztalni, hogy az étkezéseik is részei a társas együttlétnek, a hosszas beszélgetéseknek, megkóstolhattam a híres francia croissant-t, és a nemzeti ünnepen elvittek a fény városába, Párizsba is – mesélte az átélt csodákat Zsófi.
Ékszer az ilyen tanítvány

Azt már Tóth Lászlóné, a diák­lány francianyelv-tanára mesélte el, hogy az ő közel 40 éves tanári pályafutását is megkoronázta, amikor a növendéke 8. helyen végzett a francia OKTV-n, 100 pluszpontot szerezve ezzel a felvételihez.

– Minden sikert közös sikerként éltünk meg, s elmondhatom azt is, hogy barátra is találtam Zsófiban, mert nem csak megbeszélni tudtunk mindent, de megvalósítani is. Egy ékszer az ilyen tanítvány egy pedagógus életében, különösen egy kisvárosban.

KM-MJ








hirdetés