Érezhető a klímaváltozás – “Nagy vízkészlethiányokra kell felkészülni ebben a században”

A következő évtizedekben felbecsülhetetlen érték lesz a tiszta és jó minőségű víz
A következő évtizedekben felbecsülhetetlen érték lesz a tiszta és jó minőségű víz
Nyíregyháza – A megváltozott, egyre melegedő időjárás veszélyezteti vizeinket is.

A klímaváltozás hatással van vizeinkre, az elmúlt évtizedekben bekövetkezett ezer pusztító katasztrófa 90 százaléka vízzel függött össze. Erre hívta fel a napokban a figyelmet a Brazíliavárosban rendezett Víz Világfórumán Áder János köztársasági elnök. A világon 2,1 milliárd ember kénytelen szennyezett vizet fogyasztani, négy és fél millió lakos szennyvízkezelése megoldatlan. A jó minőségű tiszta víz kincset ér – ez volt a legfontosabb üzenet a víz világnapján. Hazánkban az egyre aszályosabb időjárás miatt meg kell tanulni jól gazdálkodni a rendelkezésre álló vízkészlettel. Nyíregyházán szakmai előadásokat tartottak a megyeházán, a világnapi rendezvényt, mint minden évben a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság szervezte.

Negyedszázada hívta életre az ENSZ közgyűlése a víz világnapját, amelynek célja, hogy minden évben március 22-én ráirányítsa a figyelmet a tiszta víz fontosságára és az édesvízkészletek veszélyeztetettségére. Az idei Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei világnapi rendezvénynek a megyeháza adott otthont.

Érezhető a klímaváltozás

– Ez egy kitűnő alkalom arra, hogy a szakma felhívja a „külvilág” figyelmét a téma fontosságára – mondta köszöntőjében Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke, s hozzáfűzte: a kőolaj helyett a víz lesz az a stratégiai készlet, amely hovatovább háborúkat is kirobbanthat.

– Élvezzük a megye vezetésének támogatását, jó itt vízügyesnek lenni – fogalmazott Bodnár Gáspár, a Felső–Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (FETIVIZIG) első embere, aki szerint a klímaváltozás hatásai 80–90 százalékban a vizeken keresztül érvényesülnek, ezért most és a jövőben kiemelt figyelmet kell fordítani a probléma kezelésére.

Dr. Kiss Elek egy aktuális problémán, a fokvárosi vízhiányon keresztül érzékeltette a téma fontosságát. – A négymilliós dél-afrikai városban ötven literre korlátozták fejenként a napi vízfogyasztást, az előrejelzések szerint május közepére elzárják a csapokat. Egy átlagos magyar család naponta 500–600 liter vizet fogyaszt – mondta a megyei kormányhivatal igazgatója.

Dr. Dévai György, a Debreceni Egyetem Hidrobiológiai Tanszékének professzora előadásában rámutatott: a jövőbeli vízügyi tevékenység egyik fő célkitűzésének a biológiai sokféleség feltárását és védelmét kell tekinteni, ez ugyanis a természetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen irányú jelenségek, folyamatok legjobb visszatükrözője.

Szabó János Adolf három kutatást, elemzést mutatott be. – A 2001-es tiszai rekord­árvíz mai viszonyok között még nagyobb lett volna. Az árvíz után kiépítették, illetve megmagasították a folyó teljes kárpátaljai szakaszán a töltéseket, ám ami Ukrajnában védekezés, az Magyarországon kockázatnövekedés – mondta a hidroinformatikai kutató, aki kitért a megoldásra is: – Vissza kell adni a teret a víznek, ez történik most is az árvízi szükségtározók révén.

Aszályos nyarak

A felső-tiszai erdősültség változásai nincsenek kihatással az árvizek mértékére és gyakoriságára – derült ki Szabó János Adolf előadásának következő részéből, majd friss kutatási eredményekről, a klímaváltozás felső-tiszai vízjárására gyakorolt hatásairól hallhatott a közönség.

– A nyári hónapokban brutálisan csökkenni fog a csapadékmennyiség, nagy vízkészlethiányokra kell felkészülni ebben a században. A hőmérséklet-növekedés miatt kevesebb hó és több eső lesz, ezért a tavaszi olvadást követő árvizek elmaradnak; általában is ritkábbak lesznek az árhullámok, de magasabban fognak tetőzni. Eddig a ­víztöbblet mielőbbi kivezetése volt a cél, a jövő kihívása, hogy hatékonyan gazdálkodjunk vele – summázott a szakember.

Itthon azt halljuk: hazánk „vízhatalom”, folyóink tiszták, ivóvizünk kiváló minőségű – ezt igyekezni kell megőrizni, és észszerűen használni a rendelkezésre álló készletet.

Becsüljük meg ivóvizünket!

Ennek okán korán kell elkezdeni, és ösztönözni a gyerekeket a környezettudatos magatartásra; a családból hozott minták nagy jelentőséggel bírnak a szemléletalakításban.

– A környezeti nevelés kiemelt helyen szerepel az óvodákban, arra tanítjuk a gyerekeket, hogyan óvják a természetet, élő vizeinket – mondta el lapunknak Kovácsné Mráz Ágnes, a nyíregyházi evangélikus óvoda vezetője. – Változatos foglalkozásokkal felhívjuk a gyerekek figyelmét arra, hogy a víz az életet jelenti. A folyók, tavak élővilága pedig nem élhet víz nélkül, ahogyan az ember sem. „Egy csepp szennyezett víz megfertőzi az egész folyót” volt a címe szerdai kísérletünknek, ugyanis a tavaszi programjaink között a víz világnapjáról minden évben megemlékezünk – mondta el az óvónő. – A vezetékes ivóvíz kincs: fontos, hogy ivásra, tisztálkodásra és mosásra takarékosan használjuk. Nálunk fogmosáskor nem folyik a csap, a nap végén megmaradt ivóvízzel megöntözzük a virágainkat.

Konyha

Ne folyóvízben mosogassunk és zárjuk el a mosogató lefolyóját!

Szereljünk a konyhai csapra víztakarékos csapbetétet! Mosogatógépnél víztakarékos programot használjunk.

Fürdőszoba

Fürdés helyett zuhanyozzunk, de azt is mértékkel! Fogmosásnál, borotválkozásnál ne folyassuk a vizet feleslegesen, használjunk fogmosó poharat!

Szereljünk fel víztakarékos zuhanyfejet és használjunk víztakarékos vécétartályt vagy csökkentsük annak víztartalmát!

Mosás

A mosógépet csak akkor indítsuk el, ha összejött egy adagnyi ruha. Ha ez mégsem sikerül, akkor állítsuk félprogramra a gépet!

Kert

Locsoljunk az esti vagy a reggeli órákban, hogy csökkenjen a párolgás miatti vízveszteség! Gyűjtsük össze az esővizet, és azzal locsoljunk! A kerti utat inkább seprűvel takarítsuk, ne pedig slaggal!

Programozzuk be úgy az automata öntözőrendszert, hogy eső esetén ne locsoljon!

HP, KO








hirdetés