Erőmű épülhet a Túr folyón – Ezt írta a Kelet 70, 60, 50 és 40 éve

1978-ból: „A BEAG-Universil nyíregyházi gyárának elektroakusztikai üzeme augusztus végén szállítja azt a 114 darab KMC–102-es kommentátorkeretet, amelyeket a moszkvai olimpián használnak majd”
1978-ból: „A BEAG-Universil nyíregyházi gyárának elektroakusztikai üzeme augusztus végén szállítja azt a 114 darab KMC–102-es kommentátorkeretet, amelyeket a moszkvai olimpián használnak majd” - © Fotó: KM-archív
Szabolcs-Szatmár-Bereg – Előkaptuk az 1948-as, 1958-as, 1968-as és 1978-as Kelet-Magyarországot, hogy nosztalgiázzunk kicsit.

Hetven éve írtuk

1948. július 30., péntek

Községet építenek a grófi birtok helyén

„Nem szól már az uraság dudája az ömbölyi határban, nem hajt már a botosispán munkára hajnalban, még akkor is, ha féldöglött vagy” – így mondják keserű gúnnyal visszagondolva a régi időkre Ömböly, az egyéves község lakói az idegennek. Nem cselédek már a Károlyi grófok sok ezer holdnyi birtokán, hanem újgazdák a maguk földjén, a maguk községében, amit egy esztendeje építettek. A lakosság 90 százaléka áll versenyben, s bekapcsolódott a földmíves-szövetkezet is. Hogy mi az eredmény? Az új község minden gazdájának van már szerszáma, szekere, jut ruhára is, jól jövedelmez a dohány. Cselédsorsuk alatt talán azt sem tudták, mi a kultúra – nem volt szabad. De most pótolják: rohammunkában építettek kultúrházat színpaddal, az ősszel már 150 gyermek fog tanulni az új iskolában; azelőtt nem volt itt iskola. Sok a terv, sok a munka, de végzik is. Nyírbéltektől vasutat akarnak, kövesutat, meg községházát, hogy ne kelljen 14 kilométerre, Piricsére járni. Az új községben 202 ház épül, a szövetkezet be is indítja a fűrésztelepet, hogy meglegyen a faanyag.

1948. augusztus 3., kedd

Egyik fele Szabolcshoz, a másik Szatmárhoz tartozik

Bátorliget és Aporháza egybeépültek, végeredményben tehát egy községnek lehet tekinteni a kettőt. A bökkenő ott van, hogy míg Bátorliget Szabolcshoz, addig Aporháza Szatmárhoz tartozik. A bátorligetiek ügyes-bajos dolgaik intézésére nyolc–kilenc kilométert kocsiznak Nyírbátorba, ezzel szemben az aporháziaknak 26 kilométert kell utazniuk Mátészalkára. Húzzák-vonják a kérdés megoldását. A két község már kérte a közigazgatási egyesítést, és semmi akadálya nem lenne annak, hogy Szatmár Szabolcsnak engedje át Aporházát, azonban hiába diktálnák ezt az aporháziak érdekei, Szatmár ragaszkodik a községhez. A lakossággal együtt mi is reméljük, hogy ­hamarosan egyesítik a községüket Bátorligettel, s ezzel nagyban megkönnyítik a helyzetüket.

Hatvan éve írtuk

1958. július 31., péntek

Törpe vízi erőmű lesz a Túron?

A kanyargó Túr folyót 1930-ban szabályozták. Új medret csináltak neki, amely sokkal rövidebb úton ér a Tiszába, a régi meder belvízcsatorna lett. Tiszakóródnál négy méternyi esése van a víznek ott, ahol jelenleg a bukógát van. Szakemberek vizsgálata szerint itt törpe vízi erőművet lehetne létesíteni – adatok és tervek már vannak erre vonatkozóan. A vízügyi igazgatóság vezetője szerint érdemes alaposabban foglalkozni a gondolattal, hogy a Túr tiszai torkolatánál létesüljön egy törpe vízi erőmű.

Ötven éve írtuk

1968. július 30., kedd

Moszkvics ajándékba

Az ibrányi Rákóczi Termelőszövetkezet Moszkvics gépkocsit ajándékozott a helyi MHSZ-szervezetnek, hogy a községben is indíthassanak gépkocsivezetői tanfolyamot. Az első ilyen tanfolyamra 28-an jelentkeztek Ibrányból és a környékről.

1968. augusztus 1., csütörtök

Bicskázás Nyírkarászon

A nyírkarászi művelődési házban táncmulatság volt, amely után a tizennyolc éves M. János a bejáratnál szembekerült régi haragosával, a húszéves D. Bélával. Zsebkésével úgy szúrta homlokon, hogy a kést D. homokcsontjából csak a kisvárdai kórházban tudták kivenni.

Negyven éve írtuk

1978. augusztus 2., szerda

Zöld Elefánt

„…a Zöld Elefánt egy régi kocsma…” – szólt a régi sláger. Nyíregyházán a körúti éttermet nyitása óta – zöld fala miatt – a helyiek csak Zöld Elefántnak emlegetik, és ennek egyáltalán nincsen lekicsinylő jelentése. Ellenkezőleg: inkább becéző, kedves hangzású ez a név. A szórakozni vágyók gyorsan elfogadták, hamar szétfröccsent a köztudatban. A gazda – a vendéglátó vállalat – sokáig nem akart erről tudomást venni. Most azért mintha másfelől fújna a szél. A festés után a bejárat melletti üvegtáblákon zöld elefántok jelentek meg, az étteremben pedig zöld alapon rézdomborítású elefántfej díszeleg. Ettől persze még nem lett más a körúti étterem, de valami azért változott: mintha jobban adnának a vendégek véleményére.

KM








hirdetés